Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) elfogadta pénteken a kormány nyugdíjreform-javaslatát. A konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció eddigi legdrágább vállalkozását gazdasági érdekképviseletek és nyugdíjszakértők is bírálják.
A csomag legköltségesebb eleme több mint 9 millió olyan anya helyzetét javítja, akik 1992 előtt szültek. Nyugdíjuk kiszámításánál az eddiginél hangsúlyosabban veszik figyelembe a gyermekneveléssel töltött éveket. Az évente 6,5 milliárd euróba kerülő újítás a konzervatívok egyik fő választási ígérete volt.
A szociáldemokraták azt ígérték, hogy 45 év jogosultsági idő megszerzésével a korhatár előtt két évvel, 63 éves korban nyugdíjba lehet vonulni teljes járandósággal, levonás nélkül. Ez az intézkedés a csomag másik fő eleme, költsége évente nagyjából 3 milliárd euró.
Szakértők és gazdasági érdekképviseletek szerint a kormánypártok a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztetik, és csak a rövid távú politikai érdekeiket követik a választópolgárok 53 százalékát kitevő idősebb nemzedékeknek, az 50 éven felettieknek kedvező reformmal.
Ugyanakkor a Németországban élők többsége támogatja a júliusban életbe lépő reformot. Az ARD országos közszolgálati televízió pénteken ismertetett felmérése szerint a németek 73 százaléka üdvözli a csomagot, és csak 22 százalékuk véli úgy, hogy károsak az intézkedések.
Németországban legutóbb 2007-ben - az előző nagykoalíció idején - hajtottak végre nagyobb reformot a nyugdíjrendszerben, akkor arról döntöttek, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évről fokozatosan 67 évre emelik. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a várható élettartam növekedése és a születések számának csökkenése miatt fenntarthatatlan az ellátórendszer.
A kormánypártok képviselői az újabb reformot azzal magyarázzák, hogy ki kell igazítani az időközben keletkezett egyenlőtlenségeket, javítani kell a méltánytalanságot elszenvedő csoportok helyzetén.
A nyugdíjbiztosítók szövetségének számításai szerint a reform felemészti a nyugdíjlapokban felhalmozódott tartalékokat, és 2018-ban nagyjából 0,5 százalékponttal meg kell emelni a nyugdíjjárulék mértékét, hogy fedezni tudják a plusz kiadásokat.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
