Meglepő eredményre jutott egy KPMG által támogatott kutatás, amely szerint a befektetők számos szempont közül csak a negyedik helyre sorolták a stabil megtérülést, amikor arról kérdezték őket, mi alapján döntenek, amikor befektetési alapot választanak. A befektetők a pénzügyi sikereknél fontosabbnak tartják a transzparenciát (53 százalék), a felelősségteljes döntéseket (52 százalék) és az etikus üzletmenetet (51 százalék) is – a hozam csak ezek után következik (48 százalék).

A befektetők felelős befektetés iránti igényének eleget téve jött létre a Felelős Befektetési Alapelvek (UN Principles of Responsible Investment, UNPRI) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés. A szervezetnek 1200 intézményi befektető a tagja, amelyek mára együttesen 34 billió dollár vagyont kezelnek. A UNPRI célja, hogy a pénztulajdonosok igényei szerint megfogalmazott felelős befektetési alapelveket átültesse a vagyont kezelő szervezetek gyakorlatába. Ennek érdekében kialakítottak egy jelentéskészítési keretrendszert, amelynek alapján 50 ország 800 intézményi befektetője készít egységes szerkezetű beszámolót a szervezet részére 2014 közepéig.

"Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási (environmental, social and governance: ESG) szempontok lényeges szerepet töltenek be a befektetések eredményességében. Segítenek a márkaérték megőrzésében, kedvezőbb hitelbírálatot eredményeznek, növelik a cégértéket. A ESG-tényezők érvényesítését tudják az intézményi befektetők egyszerűen és szakszerűen szemléltetni jelentéseikben a UNPRI keretrendszerének használatával" – mondja Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős menedzsere.

"Az internetnek és különösen a közösségi médiának köszönhetően a pénzügyi megtakarítással rendelkezők ma már nemcsak tájékozottak a különböző fenntarthatósági kockázatokat illetően, hanem el is várják, hogy az intézményi befektetők számot adjanak ezek elkerüléséről. A UNPRI kezdeményezése azért is időszerű, mert egyre több olyan szempontot látunk a világban, amelyek kezelésével ki kell egészíteni a hagyományos kockázatelemzési módszereket. A fenntarthatóságot leginkább befolyásoló tényezők között olyan folyamatok szerepelnek, mint az erőforrások szűkössége, az élelmiszer-ellátási lánc vagy a népességnövekedés" – teszi hozzá Szabó István.