Az Európai Bizottság értékelése, illetve az ebből levezetett ajánlások nem mindenben tükrözik a magyar gazdaság elmúlt évben bekövetkezett egyértelmű javulását - mondta Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésé.

Az Európai Bizottság az elmúlt héten tette közzé az uniós tagállamok számára készített úgynevezett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásokat, ennek részleteiről tájékoztatta a parlamenti testületet Szűcs Tamás, a bizottság magyarországi képviseletének vezetője, valamint az NGM helyettes államtitkára.

Turóczy László egyebek mellett ismertette, hogy ebben az évben van néhány olyan új ajánlás is, amelyekkel nem ért egyet a kormány. Ezek közé tartoznak a költségvetés egyensúlyával, illetve az oktatásban megjelenő szegregációval kapcsolatos kritikák, valamint a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslat.

A költségvetés egyensúlyával kapcsolatban a bizottság ajánlásában a GDP 0,9 százalékának megfelelő mértékű idei költségvetési kiigazítás szerepel. A kormány viszont úgy látja, hogy az idei büdzsé megalapozott, további kiigazítás nélkül tartható a vállalt 3 százalék alatti GDP-arányos hiány - közölte a helyettes államtitkár.

Az oktatással kapcsolatban abban nincs vita, hogy szükség van a társadalmi esélyegyenlőség erősítésére, ugyanakkor az ellen kifogást emel a kormány, hogy az ajánlás a szegregáció szót használja, és ennek visszaszorítására szólítja fel Magyarországot - emelte ki.

A kormány 2011-ben csökkentette a jelenlegi szintre a munkanélküli segély időtartamát, hogy minél többen keressenek és vállaljanak munkát. A segély időtartamának meghosszabbítása nem ebbe az irányba mutatna - ismertette Turóczy László.

A helyettes államtitkár a vitás kérdések közül kiemelte, hogy az előző évi után az idén is megismétlődtek a szektorspecifikus adók kivezetésére, a pénzügyi szektor adóterhelésének csökkentésére, illetve az alacsony keresetűek munkáltatásához kapcsolódó adóterheknek csökkentésére vonatkozó ajánlások. Szintén a vitás pontok közé tartozik a közmunka, valami üzleti környezet értékelése - tette hozzá.

Az Európai Bizottság idei ajánlásában már nem a hatósági energiaárak kivezetésére hívja fel Magyarországot, hanem ezek hatásainak elemzésére. Ugyanakkor az ajánlásokhoz kapcsolódó értékelésben a bizottság megelőlegezi azt, hogy ezek a hatások negatívak. A kormány szerint szélesebb körű elemzés után értékelhetőek a hatósági energiárak és a rezsicsökkentés hatásai - fogalmazott a helyettes államtitkár. A kormány elküldte az Európai Bizottságnak az ajánlásokkal kapcsolatos észrevételeit, szakbizottsági szinten már megkezdődtek az egyeztetések - mondta el Turóczy László.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője felidézte, hogy a bizottság ismét hét területen javasol ajánlásokat, ezen belül 35 részletes szakpolitikai ajánlásra tettek javaslatot. Közölte: a bizottság elismeri azt az előrelépést, amit Magyarország az utóbbi évben megtett. Továbbra is kihívást jelent ugyanakkor a magas államadósság, indokoltnak látja a bizottság az alacsony keresetűek adóterhének csökkenését, és kiemelten fontosnak nevezte Szűcs Tamás egyebek mellett az energiapiac működését.

Kitért arra, hogy uniós álláspont szerint a szektorspecifikus adók visszafogják a növekedést. Komoly előrelépés történt a női foglalkoztatás feltételeinek javításában, ugyanakkor a közmunkaprogramnak fontos célja lenne, hogy visszavezesse a munkanélkülieket a nyílt munkaerőpiacra, itt még van bőven teendő - tette hozzá.

Szűcs Tamás hangsúlyozta azt is: az Európai Bizottság nem a rezsicsökkentést támadja, hanem olyan ajánlásokat tesz, amelyek például az energiahatékonyság javításának megfontolását tűzik ki célul. Javasolja a bizottság azt is, hogy meg kell vizsgálni az energiaár-szabályozás hatását az energiaszektor beruházásaira, illetve a versenyre.