Jelentős, 269,4 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere májusban. Az államháztartás központi alrendszerének idei első öthavi hiánya 681,7 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn a kormany.hu honlapon. A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal.

A központi költségvetés 817,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 109,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 26,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2013 első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 559,4 milliárd forint volt. Az idei első öthavi hiány az éves előirányzat 69,2 százaléka.

Az NGM közleményében kiemelik: a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka.

A tavalyi az idei év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolta a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai is. Növelték a központi kiadásokat a tavalyi év azonos időszakát meghaladó helyi önkormányzati támogatások, valamint az adósságkonszolidáció keretében idén május végéig kifizetett 68,6 milliárd forint támogatás is. A május elsejei szünnapok miatt már áprilisban teljesített bér- és családi juttatások hatásán túl a májusi költségvetési egyenleget javította az Európai Bizottság által átutalt – a korábbi hónapok kiadásaihoz tartozó – uniós támogatások bevételi elszámolása.

A központi költségvetés május végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 362 milliárd forinttal voltak nagyobbak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – a társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.

A központi költségvetés május végi kiadásai mintegy 451 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint az elmúlt év azonos időszakában, a  növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. 

A kamatkiadások az idén az első öt hónapban 494,6 milliárd forintot tettek ki, 5,6 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, a kamatbevételek pedig 81,7 milliárd forintot értek el, 31,8 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás 412,9 milliárd forint volt, így összességében 37,4 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest.

A társadalombiztosítási alapok 2014. első öthavi 109,3 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 65,7 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 43,6 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2013. május végén a tb-alapok együttes többlete 121,4 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a nyugdíjkiadások (elsősorban az év eleji nyugdíjemelés miatt), valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyító-megelőző ellátások.

Az elkülönített állami pénzalapok idei első öthavi 26,3 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 7,2 milliárd forinttal, kiadásai 28,0 milliárd forinttal magasabbak voltak. Társasági adóból a központi büdzsébe az idei év első öt hónapjában 152,9 milliárd forint bevétel érkezett, ami az előző év azonos időszaki adóbevétel 114,7 százaléka. 

Az általános forgalmi adóból az év első öt hónapjában 1144,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 70,8 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések 9  százalékkal, míg a kiutalások 12,3 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a feldolgozóiparhoz, a kereskedelmi és a gépjármű-javítási szektorhoz köthető. A kiutalások növekedésének hátterében elsősorban az elmúlt év végén megélénkült export- és ipari konjunktúra áll.

A jövedéki adóból realizált bevétel az év első öt hónapjában 337,4 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 2,6 százalékkal magasabb. A pénzügyi tranzakciós illetékből az év első öt hónapjában 120,2 milliárd forint bevétel keletkezett, mely az előző év azonos időszakát 67,4 milliárd forinttal haladta meg. A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az idei év első öt hónapjában 673,0 milliárd forint volt, ami 707,8 milliárd forintos bruttó befizetés és 34,8 milliárd forintos kiutalás egyenlege.