Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Vajdaság Ma című újvidéki hírportál a szerbiai kereskedelmi minisztérium elemzésére hivatkozva azt írta: 0,2-6,1 százalékos áremelkedést jegyeztek fel a hús, a hal, a tej, a sajt, a tojás, a gyümölcs, a bor, a ruházat, a lábbeli, továbbá az ingatlankarbantartási, vízellátási és egyes kommunális szolgáltatások esetében.
Emellett megugrott a padlóburkolók, a szőnyegek, a bútorok, valamint a műszaki cikkek ára is, illetve többet kellett fizetni a szórakoztató és kulturális tartalmakért. A szabadkai Pannon RTV is beszámolt a fenti adatokról, kiegészítve azzal az információval, hogy a szerbiai átlagfizetés nem tudja fedezni egy háromtagú család alapvető havi szükségleteit. A hivatalos statisztikák szerint mintegy másfél-két átlagos havi bérre van szükség ahhoz, hogy lefedjék a havi fogyasztói kosarat” - írták honlapjukon.
A szerbiai lakosok a legtöbb pénz élelmiszerre költik, sokan inkább kevésbé jó minőségű árut vásárolnak, hogy ki tudjanak jönni jövedelmükből. A szerbiai minimálbér két éve nem emelkedett, a régióban ez az egyik legalacsonyabb. Az országban a lakosság egyharmada él mindössze 62 ezer forintnak megfelelő összegből. Míg az átlagfizetés körülbelül 44 ezer dinár (118 ezer forint), addig az átlagos fogyasztói kosár ennek másfélszeresét, mintegy 65 ezer dinárt (174 ezer forint) tesz ki.
Az alacsony fizetések mellett az országban óriási problémát jelent a több mint 20 százalékos munkanélküliség is.
