Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Der Standardnak adott interjújában azt mondta: Magyarországon 350 000 devizahiteles van, több százezer ember akár az otthonát is elveszítheti. Ez a probléma nemcsak Magyarországot, hanem Romániát, Horvátországot és Lengyelországot is érinti, még ha eltérő mértékben is. Azonban nemcsak az államok, hanem a bankok is szenvednek a jelenlegi helyzettől: az osztrák bankoknak a válság előtti agresszív piacszerző stratégiája most bosszulja meg magát - tette hozzá.
Arra a felvetésre reagálva, miszerint a külföldi befektetők számára rossz a környezet az országban, Varga Mihály úgy nyilatkozott, Magyarországon nem tekintik ellenségnek a bankokat. Ugyanakkor elismerte, hogy néhány kérdésben, leginkább a devizahitelekkel kapcsolatban, vitában áll a kormány a pénzintézetekkel. Úgy fogalmazott: míg a bankok a devizaügyletek során extraprofitra tettek szert, a válság kitörése után nem segítettek az eladósodott ügyfeleiken.
Arra, hogy a bírálók szerint a nyugati bankok Magyarországra érkezve semmibe vették az erkölcsi normákat, Varga Mihály azt felelte, ez nincs így. Mint mondta, a külföldi bankok "a legtöbb esetben" tartották magukat a jogi szabályozásokhoz, de előfordult, hogy etikátlan üzleti gyakorlatot folytattak, különösen a devizahiteleknél. Az volt a gond, hogy alapvető kérdések nem voltak rendezve a hitelszerződésekben, a bankok szabadon módosíthatták a kamatokat, és ezt gyakran meg is tették - mondta. A miniszter ugyanakkor megjegyezte: az osztrák bankok mellett a magyar OTP is hozzájárult ahhoz, hogy tömegtermékké váltak a devizahitelek.
Varga Mihály elmondta: az év végéig teljes egészében megszülethet a törvény a devizahitelek kivezetéséről, a hitelek forintra váltásáról. Arra a kérdésre, hogy a pénzintézetek számíthatnak-e további különadókra, a miniszter azt felelte: a jelenlegi helyzet fő felelősei a bankok, furcsa lenne, ha a költségeket az állam venné magára. Emlékeztetett: a frankhitelek 2011-es végtörlesztéskor a magyar állam a költségek egyharmadát átvállalta a bankoktól. A miniszter úgy látja, a magyar piacnak még mindig megvan a vonzereje, hiszen számos nagybank egyértelműen jelezte, hogy továbbra is maradni kíván az országban.
Arra a felvetésre, hogy a törvénnyel utólag nyúlnak bele a bankhitelszerződésekbe, a miniszter azt mondta: "kínosan ügyelünk rá", hogy az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok megfeleljenek az alkotmányosság követelményeinek.
A magyar kormány erős állami szerepvállalást célzó politikája kapcsán a tervgazdaság új formájáról beszélnek külföldön, amire Varga Mihály úgy nyilatkozott: a magyar kormány csak olyan lépéseket tesz, amelyeket nyugaton is alkalmaznak, így aki ezeket bírálja, az kettős mércét alkalmaz. Példaként említette Franciaországot, ahol az állam főrészvényes a Gaz de France energiavállalatban.
