Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét, valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. Az MKIK GVI e helyzet megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Elemzésükben a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintették át, és ez alapján megrajzolták az ország járási szintű fejlettségi térképét.

A megosztottságot jól jellemzi, hogy a magyarországi teljes GDP csaknem felét Közép-Magyarország adja. Az egy lakosra jutó bruttó hazai össztermék pedig a fővároson kívül csupán Győr-Moson-Sopron megyében magasabb az országosnál. A rendszerváltozás utáni gazdasági folyamatok egyértelmű nyertesei az észak-dunántúli és a főváros környéki területek. Ezt jól érzékelteti az 1. ábra. Ráadásul a jövőben sem várható, hogy a kialakult térszerkezet megváltozzon, hiszen a beruházások harmada is a két említett területegységre érkezett 2011-ben, és a külföldi tőke is az itteni megyéket preferálja. Egyedül a vállalkozásdemográfiai mutatók esetében nincs meg ez a fejlettségi lejtő az országban, azonban ez a kedvező jelenség a mezőgazdasági őstermelés és nem utolsósorban a szürke gazdasághoz köthető tevékenységek jelentős szerepének tudható be.

GVI

A gazdasági értelemben vett kettéválás szorosan összefügg a társadalmi folyamatokkal is, a két folyamat szoros kölcsönhatásban áll egymással. Az elmúlt két évtizedben az aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya erősen ingadozott. Bár a foglalkoztatás növelése az egyik leglényegesebb kihívásként tartható számon a társadalmi jólét elérésében, az 1992-ben foglalkoztatottak számát 2013-ig nem sikerült felülmúlni. A foglalkoztatottsággal kapcsolatos mutatók gyakorlatilag együtt mozogtak a GDP-vel. A foglalkoztatási ráta megyei értékeinek szórása csak 2009 után kezdett érdemben csökkenni, ami azt jelenti, hogy a fennálló megyei különbségek csak ekkortól kezdtek egyáltalán megváltozni. Az alacsonyabb területi szinten azonban máig megmaradtak a hatalmas különbségek, ami a válság után némiképp csökkenni kezdett, de 2010 után a korábbi térszerkezet kezdett visszaállni.

GVI

Szinte teljesen azonos képet ad több más társadalmi mutató is. Így például a hátrányos helyzetű tanulók járásonkénti aránya is hasonló képet mutat.

GVI

Mindez arra mutat, hogy valóban az ország északnyugati és fővároshoz közeli térségei vannak a legjobb helyzetben, és mára az ország reménytelenül két részre szakadt. A társadalmi és gazdasági jelenségek összefonódnak és egymást erősítik. A GVI a folyamatok összhatásának megállapítására az LHH (leghátrányosabb helyzetű) kistérségek lehatárolásához használt módszerhez hasonlóan létrehozott egy komplex mutatót (Járási Fejlettség Mutató), mely számos társadalmi és gazdasági indikátort foglal magába.

GVI

A fenti ábra erősen hasonlít a társadalmi folyamatoknál már látott térszerkezethez, de némiképp árnyalja azt. A főváros környéki, a Balaton körüli és az északnyugati határszakasz fejlettebb térségei markánsan kirajzolódnak. A déli, Duna menti iparterületek is karakteresebben jelennek meg. Ugyanakkor a keleti országrészben a nagyobb városok térségei is jobban elkülönülnek a közvetlen környezetüktől. Ez egyfajta mozaikszerűséget hoz létre. A leginkább leszakadt térségnek számító Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is árnyalódott a kép: e régiókban is léteznek ugyanis közepes és magas értékkel rendelkező járások.

A járások Járási Fejlettségi Mutató szerinti sorrendje itt található.