Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozata szerint célszerű lenne összehívni a magyar-orosz kormányközi bizottság ülését októberben a kialakult helyzet áttekintésére – mondta Tóth Imre, a tagozat elnöke pénteken.
A testület mai ülésén a csütörtökön bejelentett orosz szankciók magyarországi következményeit elemezték a tagvállalatok.
Tóth Imre szerint az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az Európai Unió és a magyar gazdaságra, mint ahogyan azt az elemzők várják.
A tagozat elnöke szerint fennáll a veszélye annak, hogy a szankciók bevezetésével üzleti kapcsolatok szakadnak meg, szünetelnek, nehéz lesz a jelenlegi helyzetet visszaállítani.
Lelassíthatja az épp csak bontakozó gazdasági növekedést
Naivitás azt hinni, hogy a szankció csak Oroszországot érinti kedvezőtlenül, negatívan érinti majd az egész Európai Unió gazdaságát, köztük a magyar GDP alakulását, csírájában lassíthatja le a kibontakozóban lévő gazdasági növekedést - fogalmazott a tagozat elnöke.
A kamara tagozatának elnöke úgy értékelte, hogy a csökkenő orosz piaci lehetőségek a nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, kisvállalatokat egyaránt érintik, példaként említette a Molt, az OTP-t, az MVM-et, illetve a magyar beszállítókat alkalmazó nemzetközi autógyártókat, mezőgazdasági gépgyártókat. A kamara számítása szerint az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát mintegy ezer hazai kis- és középvállalkozás adja - érvelt a tagozat elnöke.
Kádár András, a dél-oroszországi régióban működő magyar szakdiplomata a tagozat ülésén elmondta, hogy érződik a kedvezőtlen folyamat a szankciók miatt a térségben. Tájékoztatása szerint míg 2010-ben a déloroszországi régióban 44 millió dollárt tett ki a magyar cégek közvetlen forgalma az ottani cégekkel, 2013-ban 127 millió dollárt volt a kétoldalú kereskedelem, ennek 75 százaléka magyar export, 2014. első negyedévében a magyar export 19 százalékkal bővült 2013. első negyedévéhez képest, ugyanakkor 2014 második negyedévben lenullázódott a többlet, és 16 százalékos visszaesés következett be az előző év második negyedévéhez viszonyíta.
Tóth Imre elmondta, magyar-orosz vegyesvállalatok létrehozását javasolják és szorgalmazzák, mert ilyen formában az orosz piac könnyebben kezelhető.
