Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az elemzők szerint a válság kezdete óta globálisan túlkínálat alakult ki az energiahordozók, főként a földgáz piacán, amelynek következtében nyomott árak érvényesülnek a világpiacon. A tartós kínálati nyomás alacsony nyersanyagárakat eredményez, így hosszú távon az átlagos olajár 100 dollár körül várható.
Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője jelezte: az utóbbi időben a Közel- és Távol-Keleten egyaránt bővülnek a finomítói kapacitások, s ezzel párhuzamosan az Oroszországban a 2-3 éve meghirdetett, a magasabb feldolgozottságú késztermék piacra vitelét támogató szabályozás eredményeként is megindult egyfajta fejlesztés, így jelentős mennyiségű orosz finomított termék kerül Európa nyugati felébe. Hangsúlyozta: a termelői piac bővülése, az amerikai, ázsiai és orosz szállítók megjelenése az európai piacokon ugyan a fogyasztóknak kedvez, ugyanakkor az üzemanyagárakat az olaj árán kívül befolyásolja a szegmens gazdasági aktivitása, a finomítók kapacitáskihasználtsága és profitabilitása, illetve a magyar piacon a forint deviza árfolyama is.
Túry Gergely
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szintén a piacon fennálló kettősséget emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években egyre lassabb ütemben, de folyamatosan csökkent a nyersanyag ára a válság utáni időszakhoz képest. Úgy vélte azonban, hogy az energiahordozók árára nagy és hirtelen hatással lehetnek az elhúzódó orosz-ukrán, iráni és más háborús konfliktusok, csakúgy mint 2011-ben, amikor a geopolitikai feszültségek miatt a kőolaj világpiaci ára kiugróan magas, 140 dollár körüli értéket ért el.
A szakértő szerint, amennyiben a forint tovább gyengül, a magyar lakosság a stagnáló nyersanyagárak ellenére azt érzékeli majd, hogy az üzemanyagárak emelkednek. Az elkövetkező időszakban tehát a kőolaj és finomított termékek árát elsősorban nem gazdasági tényezők, hanem az éleződő háborús helyzetek, a globális és a magyar gazdaságpolitikai döntések határozzák majd meg - mutatott rá az ügyvezető igazgató.
