AXA kontra magyar állam: maratoni tárgyalás után megvan az ítélet

A Fővárosi Törvényszék szerdán maratoni tárgyalás után elutasította az AXA Bank Europe SA kontra magyar állam devizahiteles perben a pénzintézet kérelmét, amelyben általános szerződéses feltételeinek (ászf) tisztességességét kívánta bizonyítani.  A bíró utalva arra, hogy a tárgyalás mintegy 11 órán keresztül zajlott, elmondta: az idő előrehaladtára tekintettel írásbeli indoklásban fejti ki részletesen a döntést megalapozó érveket. Rövid szóbeli indoklásában ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy speciális eljárásban, speciális szabályok mellett kellett döntenie a bíróságnak. 

Kiemelte, hogy az AXA Banknak a per keretében tárgyalt 11 darab ászf-je közül egyik sem felelt meg például az átláthatóság és felmondhatóság elvének, ugyanakkor elmondta: a bíróság egyetért a felperes AXA Bankkal abban, hogy a törvényben rögzített - és a szerződés tisztességességét megalapozó - hét alapelvnek "nagyon nehéz" megfelelni.

A bíró kifejtette: vannak olyan elvek - ilyen például az átláthatóság -, amelyek teljesen áthatják az egyes vizsgált ászf-eket, és vannak olyanok, amelyek nem feltétlenül. "Ezért úgy gondolom, hogy részleges érvénytelenséget megállapítani majdnem olyan nehéz, mint a hét elvnek való megfelelést megállapítani" - fogalmazott a bíró. Hozzáfűzte, hogy ezzel együtt lehetséges a részleges érvénytelenség, legalábbis "dogmatikailag a bíróság álláspontja szerint ez nem kizárható". 

A tárgyaláson vita alakult ki a felek között arról, hogy a részleges érvénytelenség megdönti-e a teljes ászf-et: a magyar állam jogi képviselője szerint valamely szerződési feltétel érvénytelensége esetén a teljes ászf megdől, de ezt az AXA Bank vitatta. A magyar állam jogi képviselője szerint például a tételes meghatározás, a szimmetria és a felmondhatóság elve is olyan elvek, amelyek csak egységes elbírálást tesznek lehetővé, tehát nem lehet azt mondani, hogy az oklista elemei közül egyesek megfelelnek, míg mások nem felelnek meg a törvényben rögzített elveknek. 

Az AXA jogi képviselője a tárgyalás kezdetén a bíró kérdésére kifejtette, hogy a szóban forgó ászf-ek mintegy 30 000 ügyféllel kötött szerződést érintenek. A bank jogi képviselője több órán át ismertette a pénzintézet kereseti kérelmét, és az európai uniós esetjogra is hivatkozva fejtette ki, miért voltak tisztességesek az AXA általános szerződési feltételei. Hangsúlyozta többek között, hogy az AXA a kölcsönök folyósításakor minden törvényi kötelezettségét teljesítette, az általa alkalmazott oklista pedig jóhiszeműen alapozta meg, hogy a bank a körülmények változását érvényesítse. Az AXA jogi képviselője hozzáfűzte, hogy az egész kelet-közép-európai régióra jellemző volt a változó kamatok alkalmazása, aminek a változékony piaci környezet volt az oka. A bank kezdeményezte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió bíróságához; a Fővárosi Törvényszék mindkét, erre irányuló kérelmet elutasította. 

A magyar állam jogi képviselője a felperesi kereset teljes elutasítását kérte, kiemelve, hogy részletes ellenkérelmeket nyújtottak be. Felhívta a figyelmet arra, hogy az AXA az oklistát egyes esetekben úgy fogalmazta meg, hogy nem lehetett tudni, milyen irányú változás az, ami a kamatmódosulást eredményezheti. Példaként említette az oklistáról a fogyasztói árak változását, ahol nem volt kifejtve, hogy csökkennie vagy nőnie kell-e az áraknak ahhoz, hogy az kamatmódosítást eredményezzen. 

Az AXA egy törvényes képviselőjének tanúként való - üzleti titokra hivatkozva zárt - meghallgatását kérte a bíróságtól, de erre nem került sor. Késő délután ugyanakkor zárt tárgyalást rendelt el a bíró arra az időre, amíg az AXA termékeinek árazásával kapcsolatos kérdéseket tisztázták.

Múlt pénteken kezdődtek meg a perek, amelyekben arról kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

Az első ilyen perben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét formai okokból elutasította a bíróság, hétfőn a Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles perében pedig elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék. Kedden a bíróság kilenc hitelintézeti keresetet, köztük az Erste Bank, az EvoBank, a Sopron Bank Burgenland, a Raiffeisen Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank beadványát tárgyalta, de az ítélethirdetést mindegyik esetben szeptemberre halasztották.

Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követi. A hétfői határidőig összesen 79 bank adott be keresetet.

Az OTP-csoport kereseteinek befogadását formai okokból elutasították, de az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing ezeket módosított formában ismét benyújtja.

A törvényszéknek 30 napja van a keresetek elbírálására, a törvény szerint októberben már a fellebbezések esetén másodfokon a táblán folytatódó pereknek is le kell záródniuk a jogerős ítéletekkel.