A szombati brüsszeli EU-csúcson Oroszországgal szembeni további uniós szankciókról kellene tárgyalni - mondta csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt Elmar Brok, az Európai Néppárt német politikusa, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnöke, miután az általa vezetett testület elnöksége más EP-bizottságok elnökségével összevont ülést tartott időszerű nemzetközi kérdésekről. 

Brok az elmúlt 24 óra fejleményeivel, az egyre leplezetlenebb ukrajnai orosz beavatkozás híreivel indokolta a szankciós intézkedések kiterjesztésének szükségességét. A politikus szerint a szankciók révén nagy nyomás fejthető ki a Kremlre, és a moszkvai vezetésnek be kell látnia, hogy Ukrajna-politikája túlságosan sokba kerül neki. 

Angela Merkel német kancellár is azt mondta, hogy a szombati csúcson ismét napirendre veszik a szankciók ügyét. A kelet-ukrajnai helyzetről szóló jelentések "erősödő orosz katonai jelenlétről" szólnak, és arról, hogy újabb térségeket ért el a válság. Ezért ismét foglalkozni kell a Moszkva elleni büntetőintézkedések ügyével - jelentette ki. 

Az EU a válság diplomáciai megoldását szorgalmazza, de már a tagállami vezetők márciusi csúcstalálkozóján világossá tette, hogy nem riad vissza az újabb szankcióktól, ha tovább súlyosbodik a helyzet. A szombati brüsszeli értekezleten ennek alapján kell tárgyalni arról, hogy miként reagál a közösség - mondta a német kancellár. 

A külügyi bizottság elnökségének tanácskozása után nyilatkozatot adott ki a Zöldek EP-frakciójának két külügyi koordinátora, a német Barbara Lochbihler és a magyar Meszerics Tamás (LMP). Üdvözölték, hogy az ülésen egyetértés mutatkozott a legutóbbi ukrajnai fejlemények értelmezését illetően. Szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök "félszívvel hangoztatott cáfolatai ellenére" az orosz erők ukrán területen tevékenykednek. Ha nem sikerül hatékonyan biztosítani Ukrajna keleti határait, akkor a diplomáciai megoldásnak kevés az esélye a sikerre - vélekedtek. 

Meszerics Tamás ezen túlmenően kijelentette: amíg a konfliktus fegyveres jellegű marad, annak mindenképpen hatása lesz az ukrajnai kisebbségek helyzetére is. Másfelől - tette hozzá - Magyarország nem segít az ukrajnai magyar kisebbségnek, amíg "olyan külpolitikát folytat, amely megpróbálja más vizekre terelni az európai külpolitika elemeit". 

Az LMP-s politikus szerint a hosszú távú megoldást az jelentheti, ha Ukrajna egységes államként megpróbálja valamilyen módon széles körben biztosítani a különböző nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeknek az általuk igényelt autonómiát.