Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány az agrárgazdasági Bonafarm csoporttal pénteken. Szijjártó Péter az aláírás előtt a nemzetgazdaság stratégiai ágazatának nevezte a mezőgazdaságot.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten az Országházban felidézte, hogy tavaly a mezőgazdaság a GDP 4 százalékát adta, és teljesítménye jelentős szerepet játszott a tavalyi növekedési fordulatban. A foglalkoztatás és a beruházások is látványosan emelkedtek az ágazatban.
Példaként Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy az elmúlt tíz évben a csoport mintegy 61 milliárd forintot fordított beruházásra, a következő hét évben pedig további - legalább - 50 milliárd forint értékű beruházást terveznek.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a pénteki, legfrissebb adat szerint Magyarországon az idén a második negyedévben a beruházások volumene több mint 21 százalékkal nőtt, a magas ütem alátámasztja az idei növekedésre vonatkozó pozitív várakozásokat. Ezek a beruházási döntések pedig Szijjártó Péter szerint visszaigazolják annak a kormányzati gazdaságpolitikának a helyességét, amely Magyarországot Európa termelési központjává kívánja tenni, és minél több szolgáltató és kutatási-fejlesztési kapacitást vonzana az országba.
Felhívta a figyelmet: a nemzetgazdaság teljesítményére a kivitel alakulása döntő hatással van, amelyben a magyar mezőgazdaság exportkilátásai meghatározóak. Tavaly a magyar agrárexport rekordértékű, több mint 8 milliárd euró volt, így a mezőgazdaság a múlt évben a magyar összexport 10 százalékát adta, a pozitív külkereskedelmi egyenleg fele pedig a mezőgazdaság teljesítményének volt köszönhető.
A mezőgazdasági kivitel kilátásait továbbra is jónak ítéli meg az államtitkár, mivel a "keleti nyitás" célpiacain végbemenő változások, ezekben az országokban átalakuló fogyasztási szokások jó lehetőséget kínálnak a minőségi magyar élelmiszerek eladására. Példaként említette a kínai piacot. A sikerhez azonban technológiai fejlesztések szükségesek a magyar élelmiszeriparban - tette hozzá. Ezt a folyamatot a kormány források biztosításával is segíti, például az élelmiszeripari beruházások támogatására 2014-2020 között 200 milliárd forint áll rendelkezésre - hangsúlyozta.
Jelezte: a Bonafarm csoport az ország élelmiszeripari piacának egyik legnagyobb szereplője, 38 telephelyen összesen több, mint 5600 dolgozót foglalkozatnak. Kutatás-fejlesztési programokat hajtanak végre a kaposvári és a szegedi egyetemmel, az állattenyésztésben végrehajtott fejlesztéseikkel pedig a teljes termelői és feldolgozói vertikumot lefedik a csoporton belül. A Bonafarm ráadásul azokon az exportpiacokon erős, amelyek a magyar mezőgazdasági kivitel alakulása szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, például Németország, Románia, Szlovákia.
Csányi Attila többek között arról beszélt, hogy a Bonafarm a termékpályákat és üzletágakat házon belül vertikálisan szervező vállalatcsoport, a szervező munka pedig kiterjed a cégcsoporttal napi kapcsolatban álló több száz mezőgazdasági termelő tevékenységére is.
"Rossznak tartjuk azt a kommunikációt, hogy az uniós támogatások 70 százalékát a mezőgazdasági vállalkozások 10 százaléka hívta le" - mondta. Véleménye szerint inkább úgy lehetne fogalmazni: miután a támogatások intenzitása 40-50 százalékos volt, a mezőgazdasági termelőknek csak a 10 százaléka tudott, illetve volt hajlandó beruházni és fejleszteni.
