A Magyar Nemzet a szerdai számában írt arról, hogy úgy értesült, a Kehi által "a Norvég Alap ellenőrzése során vizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye. Az ügyben büntetőfeljelentés született, és piacfelügyeleti eljárás indult".

A Kehi szerdán megerősítette, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek az országos rendőrfőkapitánynál. Azt azonban, hogy mely szervezetről van szó, nem kívánta közölni a Kehi az eljárás jelenlegi szakaszában.

Azt azonban elmondták, hogy a vizsgált szervezet több mint egy tucat egyesület, illetve alapítvány részére mintegy 5 éven keresztül nyújtott pénzkölcsönöket. A hivatal felidézte, hogy július 17-én kezdeményezte az MNB-nél a piacfelügyeleti eljárást.

A jegybanknál szerdán az üggyel kapcsolatban azt mondták, konkrét bejelentésekkel kapcsolatban nem áll módjában információt kiadni.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője általánosságban azt mondta, a jegybank a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúját a piacfelügyeleti eljárás szabályai szerint vizsgálja. Az eljárást mindig hivatalból - tehát nem közvetlenül bejelentésre - indítja meg, ha a hivatalból rendelkezésre álló és beszerezhető iratok a jogosulatlan tevékenység végzésének gyanúját támasztják alá.

A hitelintézeti törvény (Hpt.) pénzügyi szolgáltatásnak minősíti egyebek mellett a pénzkölcsön üzletszerű módon történő nyújtását forintban, devizában vagy valutában. Ennek során a Hpt. szerint a kölcsönbe adó kölcsönszerződés alapján pénzösszeget ad az adósnak, amelyet ő a szerződés szerinti időpontban (kamattal vagy anélkül) köteles visszafizetni - tette hozzá.

Azt is elmondta, hogy az üzletszerűen végzett pénzkölcsönnyújtás az MNB engedélyéhez kötött. Az engedéllyel bíró személyekről a jegybank nyilvántartást vezet (ez honlapján nyilvánosan is elérhető). A Hpt. üzletszerű tevékenységként az ellenérték fejében nyereség, vagyonszerzés céljából - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenységet nevesíti.

A jogosulatlan pénzkölcsönnyújtás akkor állapítható meg, ha a tevékenység kimeríti a Hpt.-ben az ekként meghatározott fogalom feltételeit, hiányzik a tevékenységi engedély és az üzletszerűség valamennyi tényállási eleme megvalósult. Ennek megítélésére az MNB-nek kiforrott joggyakorlata van, ami a honlapján szereplő határozatokból,  állásfoglalásokból is látható - mondta a szóvivő.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az idén májusban jelentette be, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára.

A bejelentéskor hozzátette, az átfogó vizsgálat célja az, hogy tisztázzák, megáll-e az a magyar kormányzati gyanú, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak.