Ukrajna után Észtország lehet az az állam, melyre Vlagyimir Putyin orosz államfő szemet vet, legalábbis egyes sajtóorgánumok már erről cikkeznek. A kis balti tagállamban az észt kormány szerint nemrég észt földről orosz ügynökök elraboltak egy észt hírszerzőt. Az észtekben az ukrán példa alapján rossz érzést kelthet az, ha orosz fegyveresek egy másik ország területére lépnek.
A múlt héten Barack Obama amerikai elnök Észtországba látogatott, és megerősítette a régió országait, melyek közül több NATO-tag is, hogy az Egyesült Államok mellettük áll. Két nappal később ugyanakkor az észt kormány szerint orosz ügynökök átlépték az orosz-észt határt és elraboltak egy észt hírszerzőt (az oroszok szerint a hírszerző orosz földön volt). Az észt belső hírszerzés munkatársát legközelebb Moszkvában lehetett látni, ahol kémkedéssel és illegális lőfegyver birtoklással vádolták meg. Az észt kormány szerint országuk konzulja még be sem mehetett állampolgárukhoz, akit fogva tartanak, a hírszerző elrablását pedig az orosz FSB szolgálat végezte el.
Rob Graver a CNBC-n azt írja, hogy az észtekben ez minden bizonnyal komoly ellenérzést szülhet, mivel ha igaz az észt kormány verziója, akkor az komoly aggodalmakat szülhet Oroszország kisebb szomszédaiban. Hiszen az ukrán válságot is az jellemzi, hogy "kis zöld emberek" – egyenruhát viselő emberekre használatos kifejezés ez, akik nem viselnek semmilyen zászlót, jelzést – jelentek meg egy volt szovjet tagállamban, akik a felkelők oldalán avatkoztak be a harcokba az ukrán kormányerők ellen. Az észt hírszerző elfogása és az oroszok esetleg észt földre lépése pedig igencsak komoly jelzést jelenthet.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
