Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Elutasította két pénzügyi intézmény, az FHB Jelzálogbank Nyrt. és a CIB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos kereseteit a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett két elsőfokú, nem jogerős ítélettel.
Az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében született 85 oldalas ítélet rövid szóbeli indoklása szerint helytelen volt az a felperesi hivatkozás, hogy a bankok által indított devizahiteles perekben alkalmazandó törvény visszaható hatállyal új követelményeket fogalmazna meg. (A törvényben rögzített vélelem szerint az egyoldalú szerződésmódosítást - kamat-, díj-, illetve költségemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezeket a bankok az állam ellen indított perekben megkísérelhetik megdönteni.)
A bíró kiemelte, hogy a törvényben rögzített egyértelmű, érthető, tételes megfogalmazás, objektivitás, szimmetria, ténylegesség, felmondhatóság és átláthatóság elve a jóhiszeműség és a tisztesség lényegéből fakadó követelmény, melyet sok évtizede alkalmaznak a polgári joggyakorlatban. Ha a pénzintézet logikája elfogadható lenne, akkor törvényi tiltás hiányában például a nem egyértelműen megfogalmazott szerződést is tisztességesnek kellene tekinteni, de ez nyilvánvalóan nem így van. A bíró hozzáfűzte, hogy az idén nyáron elfogadott devizahiteles törvényben rögzített elvek közül a felmondhatóság elvét már másfél évtizede jogszabály is rögzítette.
A szóbeli indoklás szerint a vizsgált általános szerződési feltételekben voltak túl általános, illetve bizonytalan megfogalmazások, továbbá sérült a szimmetria elve is, amikor egyes feltételek a bank javára kedvező szerződésmódosítást lehetővé tették, az adósnak kedvezőt viszont nem. Összességében a bíróság szerint a jóhiszeműség és tisztesség követelményének nem feleltek meg a FHB Jelzálogbank Nyrt. vizsgált szerződéses kikötései, ezért azok érvénytelenek. Ugyanakkor a bíró hangsúlyozta azt is, hogy ebben a perben azt nem vizsgálta, hogy a szerződési feltételekkel valójában visszaélt-e a bank, ténylegesen milyen szerződési gyakorlatot folytatott, csupán magukat az általános szerződési feltételeket.
Az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordulásra vonatkozó indítványt sem látta megalapozottnak és elutasította. A felperes pénzintézet jogi képviselői ítélethirdetést követően újságírói érdeklődésre nem kívántak nyilatkozni arról, hogy fellebbeznek-e az elsőfokú döntés ellen.
A másik, CIB Ingatlanlízing Zrt. keresetét elutasító ítélet szóbeli indoklása szerint különösen az átláthatóság, egyértelműség és szimmetria törvényben rögzített követelményének nem feleltek meg a pénzügyi intézmény általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai, ezért azok tisztességtelenek és érvénytelenek.
A bíró rámutatott: a lízingcég kizárólag a fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítást teszi lehetővé, nem kezeli kötelezettségként az ügyfeleknek kedvező módosítás lehetőségét, tehát egyik kikötés esetén sem teljesül a szimmetria elve. A bíró szerint törvényes ugyan, ám az átlagos fogyasztó számára nem érthető, nem egyértelmű a szerződési feltételek megfogalmazásában az olyan kitétel, mint például "a refinanszírozás feltételeinek megváltozása", "a kötvény- és swap-hozam egymáshoz képest történő elmozdulása", vagy az "azonos kockázati kategóriába tartozó lízing ügyletek, illetve ügyfél kockázatának változása".
A bíróság elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz fordulásra vonatkozó indítványát, és kötelezte 635 ezer forint perköltség megfizetésére. A felperes pénzintézet jogi képviselője újságírói kérdésre úgy nyilatkozott: még nem tudják, fellebbeznek-e az elsőfokú döntés ellen.
