Javította Görögország államadós-besorolását pénteken a Standard & Poor's, elsősorban azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a görög kormány jelentős államháztartási konszolidációt hajtott végre és a görög gazdaság jövőre várhatóan növekedési pályára kerül. A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a hosszú futamidejű görög szuverén adósság osztályzatát az eddigi "B mínusz"-ról egy fokozattal "B"-re emelte. Az új besorolás kilátása stabil.

Görögország államadós-besorolása mindazonáltal továbbra is mélyen a spekulatív - vagyis befektetésre nem ajánlott - kategóriában van, öt fokozatnyira a már befektetési ajánlásúnak tekintett "BBB" alapsáv alsó szintjétől.

A Standard & Poor's az osztályzatjavításhoz fűzött elemzésében ugyanakkor közölte, hogy várakozása szerint a görög gazdaság hétévi folyamatos visszaesés után jövőre kikerül a recesszióból. A hitelminősítő szerint a görög hazai össztermék (GDP) nominális és reálértéken számolt növekedése lehetővé teszi, hogy a görög államháztartás elsődleges egyenlege a 2014-2017 közötti időszakban évente átlagosan 2 százalékos többletet érjen el. Ez ugyan elmarad a trojkával - vagyis az Európai Bizottsággal, az eurójegybankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetve kidolgozott kormányprogram 4,5 százalékos elsődleges többletcéljától, ám politikailag valószínűleg könnyebben elérhető - áll az S&P pénteki londoni elemzésében.

A hitelminősítő előrejelzése szerint azonban a görög gazdaság kilábalási üteme továbbra is gyenge marad, és a GDP reálértéken még 2017-ben is 20 százalékkal alacsonyabb lesz a 2007-ben mért szintnél. Más nagy londoni házak is azt várják, hogy az euróövezeti periféria gazdaságai által elszenvedett súlyos recesszió sebei a következő években sem gyógyulnak be teljesen.

Az egyik legtekintélyesebb citybeli elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai erről összeállított legutóbbi tanulmányukban közölték: várakozásuk szerint Görögország, Spanyolország és Olaszország 2019-ig sem éri el a recesszió előtti teljesítményét.

A ház kimutatása szerint például Görögországban 2008 és 2013 között 23,8 százalékkal zuhant az egy főre jutó összkibocsátás reálértéken, és a CEBR prognózisa 2014-2019 között összesen csak 15 százalékos növekedést valószínűsít a görög gazdaságban.