Az Oroszország elleni büntetőintézkedésekkel Németország saját magának árt – jelentette ki Eckhard Cordes, a német cégek kelet-európai kapcsolatait ápoló szervezet (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) elnöke.

Az újabb szankciók bevezetésének elhalasztásától a szervezet azt remélte, hogy a döntés "erősíti az ukrajnai tűzszünetet", de az EU végül mégis életbe léptette a korábban elhatározott gazdasági és politikai korlátozó intézkedéseket, ami "nem fog hozzájárulni az enyhüléshez".

A szervezet adatai szerint az év első öt hónapjában az Oroszországba irányuló export értéke 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az év egészét tekintve pedig 25 százalékos lehet a visszaesés.

A német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben így 3,7 százalékos volt. A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól.

Az EU-országok az újabb gazdasági szankciókról elvben már hétfőn döntést hoztak, azok nyilvánosságra hozatalával, hatályba léptetésükkel azonban kivártak, mert látni akarták, hogy a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között a múlt pénteken kezdődött fegyvernyugvás tartósnak bizonyul-e.

A 28 EU-államnak az unióhoz akkreditált állandó képviselői végül csütörtökön megállapodtak abban, hogy az elhatározott korlátozó intézkedések pénteken az EU hivatalos közlönyében megjelennek, és ezzel életbe lépnek. A büntetőintézkedések az orosz védelmi és energiaipar hat meghatározó vállalatát, illetve állami tulajdonban lévő nagybankját érintik, további beutazási és pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak 24 magánszeméllyel szemben.