A nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság vállalati finanszírozást körbejáró keddi, budapesti konferenciáján kiemelte, hogy a kormány célja a fenntartható növekedés ütemének folyamatos emelése, ezzel párhuzamosan pedig a fiskális fegyelem, azaz a ciklus egészében a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt lévő államháztartási deficit fenntartása.

Varga Mihály elmondta, hogy a jövő évi költségvetés tervezése már folyamatban van. A tervezéskor figyelembe veszik, hogy a kormány várakozásai szerint csak némileg javul a nemzetközi gazdasági környezet, az Európai Unióban továbbra sem várható markáns növekedés, annak húzóereje inkább az Egyesült Államok és Kína lesz.

"Már több mint 4 millióan dolgoznak, ami nagy eredmény"

A miniszter a hazai gazdaságpolitikai teendőket részletezve elmondta: az utóbbi években szűkült a feketegazdaság, többek között az online pénztárgépeknek köszönhetően. Kifejtette, hogy már több mint 170 ezer online pénztárgép működik az országban, és arra számít a kormány, hogy még karácsony előtt lesz egy nagy "hullám", hiszen a csak szezonálisan működő egységek november-decemberben kötik be az online pénztárgépeket.

Fazekas István

Varga Mihály kiemelte: már több mint 4 millióan dolgoznak, ami nagy eredmény. Magyarország élen jár az unióban a foglalkoztatás bővítésében, azonban a foglalkoztatottak száma még mindig elmarad a Magyarországhoz hasonló népességszámú országokban, például a Svédországban, Portugáliában vagy Csehországban mérttől.

Elmondta, továbbra is cél a munkahelyek megtartása a járulékkedvezményeken keresztül a munkahelyvédelmi akció keretében, a közfoglalkoztatásra pedig továbbra is átmeneti eszközként tekint a kormány. Fontos, hogy az érintettek esélyt kapjanak a munkaerőpiacra való visszakerülésre. Jelenleg a közfoglalkoztatottak 8 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerőpiacon – fejtette ki Varga Mihály. Hozzáfűzte: a közfoglalkoztatáshoz az eddiginél is hatékonyabb képzést szeretnének kapcsolni.

"Hitelezés nélkül nincs beruházás, anélkül pedig nincs új munkahely"

Előadásában kiemelte: hitelezés nélkül nincs beruházás, anélkül pedig nincs új munkahely. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi nagybankok hitelezési aktivitása 2008 ősze óta csökkent, míg a kisebb bankok, a hazai nagybankok, és a takarékszövetkezetek hitelezési aktivitása bővülni tudott. "Mégiscsak van jelentősége, hogy Magyarországon hazai tulajdonú bankok vannak, vagy pedig külföldi tulajdonú bankok leányvállalatai" – fogalmazott Varga Mihály.

Varga Mihály jelezte: a kormány szeretné, ha a hazai kis- és közepes vállalkozások több hitellehetőséghez jutnának. Átmenetileg az állami intézményeken keresztül bővítették a hitellehetőségeket, illetve elindult a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, de a hosszú távú cél az, hogy a kereskedelmi bankok hitelezzenek.

A miniszter megjegyezte, hogy a kormány a Magyar Bankszövetséggel és a bankokkal folyamatosan tárgyal ennek érdekében. Varga Mihály hozzátette: a takarékszövetkezeti integráció azt mutatja, hogy van még lehetőség a hitelezés bővítésére. Kiemelte: a kormány az adósságprobléma megoldása után gazdaságfejlesztési, beruházási és munkahelyteremtő programokat vár az önkormányzatoktól, s ezekhez, ha szükséges, segítséget ad.

"Mérsékelni kell az év végi államadósságot"

Varga Mihály szólt arról is, hogy fokozatosan csökkenteni kell – 45 százalékra – az államháztartás kiadási oldalát, illetve szűkíteni az újraelosztás mértékét. Emellett folyamatosan mérsékelni kell az év végi államadósságot. Közölte, rugalmasnak kell lennie a kormánynak: ha olyan vonzó kamatígéret van, amely hosszú távon lehetővé teszi a kötvénykibocsátást, akkor azt ki kell használni.

A miniszter a célok között említette a beruházási ráta 20 százalék fölé emelését, amihez véleménye szerint jelentős segítséget ad az uniós támogatások átszervezése, és az, hogy a következő 7 éves időszakban rendelkezésre álló források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják majd. Elmondta azt is, hogy sok visszatérítendő támogatású programot szeretnének kiírni.

Varga Mihály elmondta: az újraiparosítás továbbra is kiemelt szerepet tölt be a kormány gazdaságpolitikájában. Elsősorban az egészségipar, az elektronika, a logisztika, az élelmiszeripar, és a járműipar, ezen belül az elektromobilitás erősítése területén szeretnének olyan munkahelyeket Magyarországra vonzani, amelyek tartósan itt is maradnak.