Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága közleményben reagált arra, hogy az Európai Bizottság előző nap kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a patikatörvény előírásai miatt.
A tatott közleményben az áll: az Európai Bíróság már korábban is elismerte, a gyógyszerészek többségi vagy akár kizárólagos tulajdona elfogadható eszköz a gyógyszertárak szakmaiságának biztosítása érdekében.
Az ellen sem lehet kifogás - olvasható -, ha a gyógyszertári tulajdonrendezés azzal jár, hogy a jelenleg többségi tulajdonos nem szakmai befektetők - hatéves felkészülési időt követően - kisebbségi tulajdonossá válnak. Hangsúlyozták, hogy az intézkedés nem a külföldi befektetők ellen irányul, és hatását tekintve sem tekinthető diszkriminatívnak. A kormány hamarosan válaszol a bizottság által feltett kérdésekre - tudatta az államtitkárság.
A közlemény szerint a Magyarország ellen indított uniós eljárás mögött ezúttal is nagy gyógyszertárláncok tulajdonosai állnak, akiknek hátterében "külföldi érdekeltségek is kimutathatóak".
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen a patikatörvény előírásai miatt. A testület úgy ítélte meg, hogy a gyógyszertárak működését és tulajdonviszonyait szabályozó magyar jogszabály a letelepedés és a tőke szabad áramlásának szabadságát is sérti. Brüsszel úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Budapestre, erre Magyarországnak 60 napon belül kell válaszolnia.
A 2011 elején hatályba lépett patikatörvény értelmében Magyarországon a többnyire külföldi befektetőknek, vagyis a tulajdonosoknak a patikában dolgozó, annak működtetésére jogosult gyógyszerészt kell kinevezniük igazgatónak, legkésőbb 2017-ig pedig a gyógyszertár többségi tulajdonát is át kell adniuk neki.
