Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A forintosítással a jövőben erősödik a monetáris politika szerepe, a jegybank jobban tud majd hatni a reálgazdasági és monetáris folyamatokra - hangsúlyozta Palotai Dániel, a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója hétfőn háttértájékoztatón.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója beszámolt arról is, hogy erős kooperációban zajlott a bankokkal a devizahitelek forintosítása miatti fedezési igény kielégítése. Megerősítette, a bankok a tenderen való részvétellel arra számítottak, hogy az ügyfelek döntő hányada részt vesz a devizahitelek forintosításában. (Később Kovács Zoltán kormányszóvivő be is jelentette, hogy gyakorlatilag minden érintett devizahitelre kötelező lesz a forintosítás).
Nagy Márton kiemelte: azzal, hogy hétfőn sikeresen zárult az Magyar Nemzeti Bank devizaeladási tendere, lehetővé vált a deviza- és deviza alapú jelzáloghitelek gyors forintosítása. A pénzintézetekkel megkötött előzetes megállapodásokban rögzített feltételeknek megfelelően a kereskedelmi bankok 7,83 milliárd eurónyi ajánlatot adtak be a jegybanki eszközökre, az MNB az összes ajánlatot elfogadta, ami szinte teljes egészében megfelel a forintosítás fedezeti igényének. Emlékeztetett arra: a kereskedelmi bankok által benyújtott ajánlatból 1,63 milliárd euró volt a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött eszközre, illetve 6,20 milliárd euró a feltétel nélkülire beadottak összege.
A forintosítás 9 milliárd euró értékű állományt érinthet, de az érintett hitelállomány mögött több mint 1,56 milliárd euró (480 milliárd forint) volt az elszámolt értékvesztés, amiből az MNB számításai szerint az elszámolások miatt csaknem 0,4-0,6 milliárd euró (120-180 milliárd forint) felszabadítására kerülhet sor. Kérdésekre Nagy Márton kifejtette: a jegybank az ügyfelekkel való elszámoláshoz összesen 3 milliárd euró keretet hagyott jóvá, míg a devizahitelek forintosítására együttesen 9 milliárd euróval kalkulált az MNB. Ez azonban a devizahitelek kapcsán, a nem teljesítő hiteleknél felmerülő értékvesztést, illetve adóvisszatérítési lehetőséget figyelembe véve úgy változott, hogy az elszámoláshoz kötődően a bankoknak 2 milliárd eurót kell fedezniük, ennek a felét a piacról szerezték be a bankok, és 1 milliárd euró igénnyel jelentkeztek az MNB-nél.
Kifejtette: a forintosításhoz kötődően 9 milliárd euróval számolt a jegybank, de mivel ez esetben is van értékvesztés, ennek összege 1 milliárd euróra tehető, így a tényleges igény 8 milliárd euró volt. Így valójában a kereskedelmi bankok a rendelkezésre bocsátott 3 milliárd plusz 9 milliárd euró helyett 1 milliárd plusz 8 milliárd eurót "vittek el a jegybanktól" - mondta Nagy Márton.
Balog Ádám, az MNB alelnöke elmondta: az MNB az Európai Központi Bankot és a svájci jegybankot is értesítette a lépésekről.
