Kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték - közölte a keddi tárgyalás után az alperes jogi képviselője az MTI-vel. Zeke László szerint alaptalannak bizonyult az az állítás, hogy védett területen történt a cserjevágás, a bíróság szerint sem történt természetkárosítás, a perköltséget pedig az ügyészségnek kell megfizetnie.

A Debreceni Törvényszék szóvivője az MTI-nek megerősítette: a gazdának adott igazat, azaz elutasította az ügyész keresetét a törvényszék, amely első fokú ítéletében 12,7 millió forint perköltség megfizetésére is kötelezte a felperest. Tatár Tímea ismertette: a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.

A Debreceni Törvényszék indoklásában leszögezte: sem a károkozást, sem a gazda jogellenes magatartását nem lehetett megállapítani. Sarkadi Anikó bíró elmondta: a bíróságon a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította. 

A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.

A lepke kokadi jelenlétéről egyébként az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. A perben az összehasonlítási alap is hiányzott: a Hortobágyi Nemzeti Parkot még 2004-ben kötelezte jogszabály arra, hogy felmérje a Natura 2000-es területek védett állományát, a HNP adatbázisában azonban nem volt az adott terület, a Kék-Kálló völgyére vonatkozó adat - sorolta a részleteket a szóvivő. Hozzátette: az eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva. A természetvédelmi törvény nevesíti ugyan a lápot, mint védett területet, de azt, hogy ezek a lápok hol, milyen helyrajzi számon fekszenek, nem lehet tudni. 

Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan "bizonyító erejű" fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki. 

A bíróság azt is megállapította, hogy a kokadi gazda jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára.

Az ítélet nem jogerős, a felek az ítélet átvétele után, 15 napon belül fellebbezhetnek.