A nagy kérdés az, hogy a mostani folyamatok - különös tekintettel arra, hogy az olajárak csökkenése valószínűleg folytatódik - mikor jutnak el arra az irányváltó pontra, ahonnan a piac az addig oroszországi kockázatként érzékelt tényezőket regionális kockázatként fogja kezelni - közölte a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja.   

E ponton túl ugyanis megkezdődik a klasszikus tőkemenekítés a biztonságos eszközökbe, ami a feltörekvő piaci eszközök igen meredek árfolyam-kilengéseit okozhatja, tekintettel e befektetési eszközök történelmi mélységekben járó hozamaira, valamint arra is, hogy ezzel egy időben az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve monetáris szigorítása is a piac figyelmének előterébe kerül.

A kulcsfontosságú változó ebben a képletben értelemszerűen az olajár. Minél tovább zuhan ugyanis nyersolaj világpiaci ára, annál közelebb kerül az az inflexiós pont, amelyen túl a piac által addig Oroszországra korlátozódónak tekintett kockázatok térségi járványkockázattá válhatnak.

Az RBS elemzői szerint aligha lehetséges annak precíz meghatározása, hogy ez a pont milyen olajárszinten van. A ház szerint a jelenlegi árfolyam-dinamika alapján az valószínűsíthető, hogy a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordója e hónap végére 60 dollár alá kerül, és 2015 első negyedében 50 dollárra, vagy ez alá süllyed tovább.

Az RBS szerint ebben az esetben megnövekedne annak a valószínűsége, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) rendkívüli tanácskozást hív össze. Ha ez megtörténik, és az értekezleten az OPEC-kitermelés csökkentéséről döntenek, az olajárak az akkori szinten elérhetik mélypontjukat.

A ház szerint a kulcsfontosságú változók közé tartoznak az orosz devizakészletek is. Minél tovább apad ugyanis a hivatalos tartalék, annál közelebb kerül az a fázis, amelyben az orosz kockázat térségi kockázattá válhat a piaci szereplők megítélése szerint.

Az RBS elemzői kiemelik, hogy az orosz devizatartalékok az év elejétől november végéig 95 milliárd dollárral 361 milliárd dollárra estek. A jövő év végéig teljesítendő orosz devizaadósság-szolgálat - a decemberi fizetési köztelezettségekkel együtt - 131,9 milliárd dollár, és a hivatalos tartalékok mellett a vállalati szektornak is bőséges devizakészletei vannak a rövid távon lejáró adósságok törlesztésére. 

Ennek alapján 2015 törlesztési szempontból biztonságosnak tűnik, ám ha a rubel védelmére fordított devizatartalékok mennyisége jövőre is a legutóbbi időszak intervencióinak közelében marad, és ezt további olajár-csökkenés kíséri, akkor a piacon 2015 közepére már komolyabb aggályok merülhetnek fel Oroszország középtávú finanszírozási kockázataival kapcsolatban - vélekednek pénteki tanulmányukban az RBS londoni elemzői.

Hasonló aggályokat más nagy londoni házak is megfogalmaztak. A Capital Economics közgazdászai ugyanerről összeállított legutóbbi értékelésükben kimutatták, hogy a 2004 és 2013 között végbement olajár-emelkedés összesen 1500 milliárd dollárral növelte Oroszország exportbevételeit, ugyanakkor minden 10 dollárnyi olajáresés 25 milliárd dollárral csökkenti az éves orosz exportjövedelmet, és 20 milliárd dollárral az orosz költségvetés bevételeit.

A cég szakértőinek becslése szerint ha az olajár tartósan 60 dollár körüli szinten marad, az orosz gazdaság már 2016-ban töréspontig juthat.

A gyenge rubel e forgatókönyv megvalósulása esetén is enyhítheti a folyómérleg-egyenlegre nehezedő nyomást, az azonban valószínűtlen, hogy elősegítené az energiaszektoron kívüli orosz export meredek fellendülését, hacsak ezekben a szektorokban nem élénkülnek hirtelen a beruházások - jósolták a Capital Economics londoni szakértői. 

A ház jelenlegi előrejelzése mindezek alapján az, hogy az orosz gazdaság a következő három-öt évben aligha lesz képes stagnálásnál jobb teljesítményre. A Capital Economics szerint egyértelmű a kockázata a sokkal mélyebb válságnak is, ha az olajárak jelentősen még tovább süllyednek és alacsony szinten megrekednek.