A görög parlamentben szerdán tartják a februárról előre hozott államfőválasztás első fordulóját.

Az elnökválasztás akár előrehozott parlamenti választást is előidézhet, ha Szamarasz jelöltje veszít. Fel kell oszlatni ugyanis a parlamentet, ha nem tudnak államfőt választani. Megfigyelők szerint a görög kormány a hónapok óta tartó politikai bizonytalanságot akarta megszüntetni az elnökválasztás előre hozatalával.

Több európai és görög tisztségviselő is súlyos következményekre figyelmeztette az országot arra az esetre, ha Szamarasz jelöltje veszít a választáson.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint vezet a pártok között most a baloldali Sziriza a legnépszerűbb, amely fogadkozik, hogy felmondja az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal megkötött pénzügyi segélyprogramot. Görögország túljutott ugyan a válság nehezén, de még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre.

A választás miatt a parlamentben folyik a pártok és a képviselők taktikai manőverezése. A szavazáskor kulcsfontosságú lesz a független képviselők voksa, de közülük többen egyelőre nem hajlandók nyilatkozni arról, hogy támogatják-e a kormányzó konzervatívokat.

Szamarasznak 180 szavazatra van szüksége a 300 fős parlamentben jelöltje, Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos és volt külügyminiszter megválasztásához, de a kormánypártok részéről csak 155 szavazatra számíthat. Az ellenzéknek 121 képviselője van a parlamentben, éppen eggyel több, mint ahánnyal megakadályozhatják a kormány jelöltjének megválasztását. A kormányfőnek így szüksége van mind a 24 független és legalább még egy ellenzéki képviselő támogatására.

A szavazásnak három fordulója lesz: december 17-én, 23-án és 29-én. Szamarasz szóvivője közölte kedden, hogy a kormányt csak az utolsó forduló eredménye izgatja. A kormánypárt több más képviselője azonban úgy nyilatkozott, hogy ha az első fordulóban nem sikerül megszerezni legalább 160 támogató szavazatot, akkor az nagyon rossz jel lesz.