Törvénysértések a letelepedésikötvény-bizniszben

Fél tucatra csökkent azoknak a vállalkozásoknak a száma, melyek – előreláthatólag az év végéig még minimum 250 ezer euró értékű – magyar államkötvény vásárlása fejében külföldieket segíthetnek hozzá magyarországi tartózkodási engedélyhez. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága ugyanis szeptember végén visszavonta a liechtensteini bejegyzésű S&Z Program Limitedtől a 2013 júniusában kiadott licencet. A 16 arab országban, valamint az Egyesült Királyságban és Svájcban kuncsaftokat felkutató S&Z ugyanis több esetben sem jegyzett letelepedési kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben előírt határidőig. Azaz 45 nappal azt követően, hogy külföldi ügyfelei megkapták magyarországi tartózkodási engedélyüket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól.

Márpedig e mulasztás a törvény szerint az engedély automatikus visszavonásával jár. Még akkor is, ha nem érte kár az itt letelepedni szándékozókat – állította a HVG érdeklődésére Rogán Antal, a gazdasági bizottságot elnöklő fideszes frakcióvezető. Sem a kötvényeknek a kliensek által az S&Z-nél letétként elhelyezett 250 ezer eurós ellenértéke, sem az őket terhelő 40–45 ezer eurós közvetítői díj nem ment veszendőbe, mivel a cég – ha határidőn túl is – valamennyi igénylés után letelepedési kötvényt, így az igénylők tartózkodási engedélyért folyamodhattak.

Gond volt egy másik közvetítővel, a szingapúri bejegyzésű Euro-Asia Investment Management Pte Ltd.-del is. A gazdasági bizottság még júliusban indított ellene vizsgálatot, melynek lezárultáig felkérte a Belügyminisztériumot, hogy ne fogadja be a társaság ügyfeleinek tartózkodási és letelepedési kérelmét. A bizottság információi szerint ugyanis az Euro-Asia Kínában toborzott Magyarországon letelepedni kívánókat, akiket turistavízummal utaztatott be Szingapúrba, ahol a cégnek kizárólagos jogosultsága van. Ám egyetlen papírt sem próbáltak eladni, e lehetőséget nem is reklámozták, annak ellenére sem, hogy e mulasztásukra Rogán idén márciusban külön felszólította őket. Súlyosbító körülmény, hogy az Euro-Asia bemerészkedett a Kínában és Vietnamban tevékenykedő Hungary State Special Debt (HSSD) felségterületére, noha a törvény szerint egy országban csak egy vállalkozás kereshet vevőt a letelepedési kötvényekre. Az Euro-Asia befejezte jogsértő tevékenységét, erről nyilatkozott a bizottságnak, így a vizsgálatot rövidesen lezárjuk – közölte Rogán.

Mindenesetre ezek az ügyek igazolni látszanak a letelepedésikötvény-program 2013. tavaszi elindítását megelőző kritikák jogosságát. Azt, hogy a letelepedésért fizetni is hajlandók felkutatását átláthatatlan tulajdoni hátterű, zömében offshore országokban bejegyzett cégekre bízták. Jellemző, hogy a magukat az interneten hirdető társaságok közül a dr. Molnár Anikó Ügyvédi Iroda névadója a HVG kérésére nem volt hajlandó megadni az együttműködő partnereként feltüntetett, ciprusi bejegyzésű Innozone Holdings Ltd. elérhetőségét. Az Átlátszó szerint pedig két, a kötvényforgalmazásra szerződött liechtensteini vállalkozás továbbszerződött egy ismeretlen tulajdonosú belize-i offshore céggel, amely egy magyarországi társaságon keresztül a kaposvári tábornokper első számú vádlottjához és a Sólyom Airways légitársasághoz kapcsolódik.

A gazdasági bizottság által eredetileg alkalmasnak tartott hét cég közül mindössze egynek, az Arton Capital Hungary Kft.-nek a székhelye van Magyarországon, ám ennek tulajdonosai sem magyarok: mind a négyen bolgárok. Mégis jelentős lehet a lobbierejük, hiszen már az S&Z kiebrudalásának napján – Afganisztán, az Egyesült Arab Emírségek, Málta és Pakisztán mellé – megkapták annak felségterületeit.

Buzgalmuk érthető, hiszen a közvetítők akár 70 ezer eurót is kereshetnek egy ügyfélen. Ebből 40–45 ezer euró a közvetítői díj, és a kuncsaft által letétbe helyezett 250 ezer euróból is mintegy 30 ezret lecsippentenek, amikor az ÁKK-tól névérték alatt veszik meg a kötvényeket.

Tévedés azonban azt hinni, hogy a bevétel javát nem viszik el a kiadások – állította november elejei sajtótájékoztatóján Lian Wang, a Kajmán-szigeteken bejegyzett HSSD-nek a vezérigazgatója, aki a letelepedést közvetítők közül eddig egyedüliként tájékoztatta a nyilvánosságot cége tevékenységéről. Talán mert ők a legaktívabbak: az ÁKK által november 30-áig kibocsátott 1739 darab letelepedési kötvény közel háromnegyedét, 1297-et a HSSD adott el Kínában, s további 900 kínai jelentkező várt még az átvilágítására. A többi közvetítő társaság eddigi mérlegéről nincs információ, s lapunknak Rogán sem volt hajlandó adatokat mondani, arra hivatkozva, hogy azok nem nyilvánosak.

Így csak annyit tudni, az ÁKK jóvoltából, hogy e konstrukcióban összesen közel 435 millió euró névértékű papír lelt gazdára, amiből viszont az államnak – a diszkont miatt – csak 385 millió euró bevétele származott. Összehasonlításul: a külföldi magánszemélyek által is vásárolható Prémium Euró Magyar Államkötvényből – annak 2012. novemberi megjelenésétől idén október végéig – 2,5 milliárd eurónyit adott el az ÁKK.

A visszásságok ellenére szeptember 1-je óta a parlament előtt fekszik a gazdasági bizottság törvénymódosító javaslata arról, hogy a letelepedés feltételéül szolgáló államkötvényt január 1-jétől már csak 300 ezer euróért lehessen megvásárolni a jelenlegi 250 ezer helyett. Az EU-n kívülről érkező új hazát keresőknek még így is Magyarországon kell a legkevesebbet áldozniuk a tartózkodási engedélyért – büszkélkedett a kétes értékű sikerrel a módosítást előterjesztő Rogán. Az unión belül az első ilyen programot az Egyesült Királyság indította, később – a magyarokkal közel egy időben – a bolgárok is csatlakoztak, valamint a portugálok és a spanyolok, akik azonban kötvény- helyett ingatlanvásárlást követelnek meg a letelepedési zöld útért cserébe.

Lakásvásárlásokban – s azok gazdaságot növelő hatásában – reménykedik Rogán is, abból kiindulva, hogy a kötvényvásárlóknak már a letelepedési engedély kiváltásához is lakcímet kell létesíteniük. Csakhogy a szeptember végéig magyar letelepedési kötvény megvételével itteni tartózkodási engedélyhez jutott 1102 főből mindössze 47 telepedett le. Ezt a Fidesz frakcióvezére azzal magyarázza, hogy csak több mint féléves tartózkodás után lehet kérvényezni a letelepedést.