A húskereskedelemben évek óta aratnak az áfacsalók. A kormány attól remélte a tisztulást, hogy egy évvel ezelőtt bevetette az 5 százalékos áfakulcsot azért, hogy így a lánc elején, a termelő és az első feldolgozó között ne érje meg elcsalni az adót. Az azonban végzetes hiba volt, hogy csak egyes termékekre és nem a lánc teljes hosszára vezették be a csökkentett adókulcsot.

16 másodperc alatt szabadulnak meg a csalást értelmetlenné tevő áfától

A félsertés és a francia félsertés nem sokban különbözik egymástól. Mindkettő kampóra akasztott félbevágott disznó, amely arra vár, hogy szétbontsa a hentes. A szimpla félsertésen még van oldalas, a francián már nincs, egy hentes a szakmai norma szerint 16 másodperc alatt vágja ki a disznóból a kérdéses részt. Van azonban egy sokkal lényegesebb különbség a két termék között: tavaly január óta a félsertés áfája 5 százalékra csökkent, a franciáé viszont 27 százalék maradt (mert utóbbi feldolgozott árunak számít).

Adóellenőr legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy egy húskereskedésbe a félbevágott disznó hogyan érkezett be: rajta volt az oldalas, vagy nem. Érkezés után vágták ki, vagy előtte? A tétel, és vele együtt az adótartalom 16 másodperc alatt meg tud változni, az eredeti forma visszakövethetetlen. Ez azt jelenti, hogy az árut átvevő nagy- vagy kiskereskedő szabadon választhatja meg, hogy papíron 5 vagy 27 százalékos áfatartalmú számlával veszi meg ugyanazt az árut. Számára a végeredmény perceken belül ugyanaz lesz: a részekre bontott sertéshús.

Képünk illusztráció

MTI / Varga György

A hvg.hu-nak egy kereskedő elmesélte, hogy neki és a hozzá hasonló szereplőknek miért éri meg az első hallásra furcsa megoldást választani, a magasabb áfával terhelt sertést megvenni. Ha ugyanis 5 százalékos számlával vásárol, akkor kilónként nettó 520 (azaz bruttó 546) forintot kell fizetnie érte, ám ha ugyanezt franciaként szerzi be, akkor nettó 480 (bruttó 610) forintért juthat hozzá. Az ő szempontjából a nettó árak között 40 forint különbség van, ami azt jelenti, hogy ha például naponta fel tud dolgozni 100 félsertést, akkor havonta durván 8 millió forinttal csökken a beszerzési költsége.

Úgy tűnhet, hogy a beszállító bukik az üzleten, hiszen ő nettó 520 helyett 480 forintért adja el a húst. A valóságban azonban ez a cég nyeri a legtöbbet, mert a 480 forint után számított 130 forintnyi áfa végső soron a lánc egyik tagjánál eltűnik.

A tulajdonosi kör érdekeltségébe tartozó más, erre a célra létrehozott társaságok számláznak a beszállító cégnek, de nem fizetik be az áfát. Jellemzően csak pár hónapra hozzák létre őket, mivel újonnan jönnek létre, ezért éves áfafizetőknek számítanak, vagyis csak a következő év február közepén kell leadniuk az áfabevallásukat és akkor kell befizetniük az áfát – addigra már azonban felszívódnak, csődbe jutnak. Mire a tartozás kiderül, a fantomcégek eltűnnek, a tulajdonosok pedig három-négyhavonta más, szintén kérészéletűnek szánt cégek neve alatt folytatják a tevékenységüket.

A hentesüzletnek, kiskereskedőnek szállító nagykereskedő ezért is tudja olcsóbban adni az árut, a „megspórolt” áfa lényegében azt a célt szolgálja, hogy azt elosztják a lánc tagjai.

A fele illegális

A hvg.hu-nak egy piacot ismerő szakember azt mondta, jelenleg Budapesten hetente körülbelül 7 ezer sertést adnak el, ez összesen 540 tonna húst jelent. Az áfa így csak a fővárosban hetente körülbelül 35-40 millió, havonta 140-160 millió forintot tesz ki, amelynek megszerzéséért sokan hajlandóak kockáztatni. A teljes magyar éves sertés bőrös fél és tőkehús forgalom Magyarországon körülbelül 100 ezer tonnára tehető, de ennek becslések szerint közel fele illegális, vagyis nem fizetnek utána áfát.

Ha a sertéshús áfája a teljes láncra és minden termékre egységesen 5 százalék lenne, akkor a csalással elérhető összeg sokkal kisebb lenne. Az 5 százalékos félsertésáfa 2014. januári bevezetésének egyébként pont a piacfehérítés volt a célja, hogy ne legyen a rendszerben akkora áfatömeg, amelyért érdemes lehet kockáztatni. Az intézkedés a piaci szereplők szerint részben el is érte a célját, mert a külföldről számla nélkül behozott sertésáru aránya tavaly jelentősen csökkent, és a magyar sertéstartók piaci helyzete némileg javult. Amíg azonban a lánc egyetlen elemében is meghagyják a magas, 27 százalékos kulcsot (márpedig meghagyták, a feldolgozott sertéshús áfája 27 százalék, ekkora áfa van a feldolgozó és a hentesüzlet közötti ügyleten, és ennyit kell fizetnie a fogyasztónak is, ha a hentesüzletben vásárol), addig lesz terepe a trükközésnek.

AFP / Eliot Blondet

Az összegekből az is látszik, hogy a költségvetésnek be nem fizetett áfa hozzájárul ahhoz, hogy a sertéshús ára a henteseknél nyomott maradjon – vagyis az elcsalt pénz egy része furcsa módon a vevők zsebében marad. A húst ugyanis olyan sokan veszik át nettó 480 forintért (és adják tovább alig valamivel többért), hogy a hentesboltok ezt az árat tekintik mérvadónak. Aki tisztességesen, 520 forinton veszi a húst, az nem tudja állni az árversenyt, és hamar tönkremehet, kiélezett piaci helyzetben kilónként 40 forint is sokat tud jelenteni, az emberek körbenéznek, ha ugyanazt a húst megkapják kicsivel olcsóbban, azt veszik meg, nem a drágábbat.

A NAV markából így lehet kicsusszanni

De akkor hogyan nem bukik le a trükköző beszállító, a hentesüzleteknek szállító nagykereskedő? A hvg.hu-nak egy kereskedő azt mondta, szerinte az a legjobb taktika, ha 5 és 27 százalékon egyaránt vásárol húst, ő is így csinálja. Kapott már adóhivatali ellenőrzést, de tapasztalata szerint a NAV ilyenkor elsősorban azt vizsgálja, hogy megtett-e minden tőle telhetőt a feketézés ellen. Ha úgy vélik, hogy igen, akkor nincs retorzió. Elmondása szerint nagyon kell ügyelni arra, hogy mindenről papír legyen, és időben is stimmeljen. Ez a kereskedő például megnézi, és dátummal ellátva kinyomtatja azoknak a gyanús beszállítóknak a cégbírósági dokumentumait, akik új partnerként jelentkeznek nála. A NAV ellenőrzéskor vaskos paksamétával megy bizonyítani az igazát, azt állítván, hogy alaposan átvilágította a partnereit, mielőtt szerződött volna velük.

Megkönnyíti a dolgát, hogy papíron általában a beszállító tiszta is, az áfa egy láncszemmel arrébb szokott eltűnni, vagyis láthatatlan. A kereskedő szerint az adóhatóság a leggyengébb szemet keresi a láncban, és ha az ellenőrök azt látják, hogy nála nem bizonyítható könnyen a trükközés, akkor máson próbálnak fogást találni.

A sertésnél az 5 százalékos áfakulcsot a csaláson nyerészkedők kijátszották. Most pedig a kormány január 1-jétől a marhákra, juhokra, kecskékre is ugyanígy kiterjesztette az 5 százalékos áfát, de ugyanúgy csak az élő állatra és a vágott testekre, ahogyan a sertéseknél is ezek tartoznak az alacsony áfakulcs alá. Ha a sertéskereskedők megtalálták a módját az ügyeskedésnek, a marhával aligha lesz más a helyzet.