Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az ellenzéki párt gazdaságpolitikai főtanácsadója erről szerdán beszélt az MTI-nek, azt követően, hogy az MNB napközben kiadott közleményében visszautasította az ingatlanvásárlásaival kapcsolatos vádakat. A jegybank azt írta: Bodnár Zoltán MNB-alelnöki működésének időszakában a bank lényegesen több saját tulajdonú ingatlannal rendelkezett, mint most: 1995 és 1998 között a jegybank 18, a dolgozók rekreációját szolgáló üdülőtulajdonnal rendelkezett, amelyek között két horvátországi ingatlan is volt.
Bodnár Zoltán szerint azonban ezen ingatlanok kivétel nélkül a rendszerváltás előttről örökölt épületek voltak, alelnöki munkája alatt ugyanis nem vásároltak ingatlanokat. Emellett hangsúlyozta, MNB ingatlanvásárlásait nem lehet igazolni más nyugati jegybankok vagyonának párhuzamba állításával sem, hiszen azokat nem gazdasági nehézségek idején, hanem az elmúlt 50-100 évben halmozták fel. Elmondta továbbá, hogy a jegybank függetlensége az alapvető feladataira vonatkozik, az ingatlanvásárlások, illetve az alapítványok támogatása azonban nem tartozik ide, a közpénzek ilyen célú felhasználása esetén elszámolással tartozik az MNB.
Bodnár Zoltán úgy látja, a jegybank ehelyett "bágyadt karaktergyilkossággal" próbálkozik. Erre utal szerinte, hogy az MNB közleményében azt írta, Bodnár Zoltán az állami tulajdonú Eximbank vezetőjeként "az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozat keretén belül 2008-ban 124,2 millió euró hitelt adott egy offshore cégnek egy nem létező moszkvai pláza megépítésére". A jegybank szerint az ügy 27 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzt emésztett fel, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján nyomozás folyik az ügyben hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás alapos gyanúja miatt.
A Liberálisok tanácsadója erről azt mondta, az Eximbank nem egy offshore cégnek, hanem egy részben állami tulajdonú kazah banknak nyújtott hitelt a szóban forgó moszkvai pláza megépítésére. Vagyis az Eximbank semmilyen projektkockázatot nem vállalt, hanem "prudens, gondos bankári eljárásban" a legnagyobb kazah bank fizetési kockázatát viselte, és ennek 95 százalékára is biztosítást kért a Magyar Exporthitel Biztosítótól.
Bodnár Zoltán szerint a kazah bank 2009-ben átmenetileg fizetésképtelenné vált, így a projekt nem valósult meg, ugyanakkor a bank adósságátütemezési megállapodást kötött több külföldi exporthitel-ügynökséggel, aminek részeként ismeretei szerint az Eximbanknak is folyamatosan törleszti tartozását. Az ellenzéki politikus szerint ennek fényében nem igaz, hogy a hitelügylet 27 milliárd forint magyar közpénzt emésztett volna fel.
