Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egy igen érdekes esetről számolt be a Helsinki Bizottság sajtóközleményében. Mint ismeretes, 2012. január 1-jétől néhány kivételtől eltekintve az Országgyűlés megszüntette a szolgálati nyugdíjat, és az 57 évesnél fiatalabbaknál szolgálati járandósággá alakította át az addig már szolgálati nyugdíjban részesülők ellátását.
Tóth László szolgálati jogviszonya 1987. március 2-án kezdődött, így 2011. december 31-én 24 év és 305 nap szolgálati idővel rendelkezett. Ugyanakkor összes szolgálati jogviszonya, amit 2014. január 24-i hatállyal szüntettek meg, valójában ennél is hosszabb, 26 év 10 hónap és 23 nap volt. Munkahelyén azért mentették fel, mert egészségileg alkalmatlanná vált feladata ellátására: 38 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, amiből 8 százalékot üzemi balesetnek ismertek el. Tartalékállományba helyezték, és egy évig még havi 68 ezer forintot kapott, amit viszont idén január 24-én megszüntettek. A közlemény szerint Tóth ezentúl egyetlen fillért sem kap – előreláthatóan 57 éves koráig, azaz 2029-ig.
És hogy miért is marad Tóth ellátás nélkül? Ő ugyanis nem minősül nyugdíjjogosultnak, noha bizonyos szabály szerint a 25 év szolgálati idő és a szolgálati jogviszony egészségügyi okból történő megszűnése miatt – függetlenül a törvénymódosítástól – valójában teljes, már rögzített összegű nyugdíjra lenne jogosult (2012-ben ez 132 955 forint lett volna). Tóth, mivel Magyarországon semmiféle jogorvoslatra nincs mód, ezért a Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol azt szeretné elérni, hogy mondják ki, a magyar állam megsértette emberi jogait, mert a hatóságok nem vették figyelembe járulékfizetéssel szerezett társadalombiztosításai jogosultságát, és nincsenek tekintettel megromlott egészségi állapotára sem.
