A svéd központi bank (Riksbank) 10 milliárd korona (1,04 milliárd euró) értékben készül egytől öt évig terjedő futamidejű államkötvényeket vásárolni. A döntést azzal indokolták, hogy a bizonytalan külső környezet még jobban megnehezítheti az alacsony infláció elleni küzdelmét.

Egyúttal arra figyelmeztettek, hogy készek tovább lazítani a monetáris politikát a defláció elkerülésének érdekében. Így hajlandóak további kamatcsökkentéseket végrehajtani, az államkötvény-vásárlási programot kiterjeszteni és kereskedelmi bankokon keresztül a vállalati hitelezést erősíteni.

A svéd jegybank csütörtöki döntésével csatlakozott az Európai Központi Bankhoz, az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszerhez és az angol központi bankhoz, amelyek nem konvencionális monetáris lépésekhez folyamodtak, hogy felvegyék a küzdelmet a gazdasági problémák szokatlan kombinációja ellen. Ellentétben más európai országokkal a svéd gazdaság szilárdan növekedett, de az infláció így is messze áll a Riksbank 2 százalékos célszámától, és egyes közgazdászok szerint Svédországot defláció fenyegeti.

A globális bizonytalanságok, ideértve az alacsony olajárakat, Kína bizonytalan gazdasági kilátásai és az EKB masszív kötvényvásárlási programja tovább fokozta a nyomást a svéd jegybankra, hogy tegyen rendkívüli lépéseket. A piaci elemzőket azonban meglepte, hogy a Riksbank 0,1 százalékponttal mínusz 0,1 százalékra csökkentette irányadó rátáját, az októberben 0 százalékra leszállított kéthetes repokamatlábat. Az elemzői konszenzus a kamattartás volt.

A jegybanki döntés hatására csökkent a svéd korona árfolyama: a dollárhoz képest majdnem 2 százalékkal hatéves mélypontra, az euróhoz képest pedig 1,7 százalékkal kéthavi mélypontra. A stockholmi értéktőzsde irányadó indexe 1623,88 ponton új csúcsot ütött meg, míg a tízéves svéd államkötvények hozama 7,5 bázisponttal 0,56 százalékra esett.