Hétfőn Kijevben tartott sajtótájékoztatóján Jareszko elmondta, hogy a nemzeti fizetőeszköz leértékelődését és az inflációs prognózist figyelembe véve kissé emelték a GDP nominális értékét, de pontos számot nem közölt. 

A tavaly december végén elfogadott idei költségvetésben még 4,3 százalékos gazdasági visszaeséssel, 13,1 százalékos inflációval és 17 hrivnya/1 dolláros árfolyammal számoltak. A kormány a napokban jóváhagyta a költségvetés módosítását, amelyet már 21,6 hrivnya/dolláros árfolyamra és 26 százalékos inflációra alapoztak.

A kormány azt tervezi, hogy tovább csökkenti - 31,5 milliárd hrivnyáról 5,8 százalékkal 29,7 milliárd hrivnyára - a Naftohaz ukrán állami energiaipari konszern állami támogatását. Tavaly a Naftohazt 110 milliárd hrivnyával támogatta az állami költségvetés. Ukrán sajtóbeszámolók szerint Jareszko jelezte azt is, hogy a napokban bevezetik az importtermékeket sújtó 5-10 százalékos különadót, amelyet még tavaly év végén hagyott jóvá a parlament a fizetési mérleg stabilizálásának érdekében. 

A 10 százalékos körbe tartoznak majd egyebek között az élelmiszerek, alkoholos és üdítőitalok, dohánytermékek, élő állatok, minden más az 5 százalékos különadó hatálya alá esik. Kivételt képeznek a különadók alól a létfontosságú termékek, így például a gyógyszerek és alapanyagaik, a különféle energiahordozók, a külföldről kapott ingyenes támogatások és az állami fegyvervásárlások.

Ukrajna tavaly 13,5 százalékos csökkenéssel 53,9 milliárd dollár értékben exportált javakat, míg a behozatala 28,3 százalékkal 54,381 milliárd dollárra esett. Az áruforgalmi mérleg hiánya több mint 468 millió dollár volt, jóval kevesebb a 2013-as 13,5 milliárd dollárnál.

Az ukrán jegybank hétfőn 26,04 hrivnyában határozta meg a dollár középárfolyamát, az euróét pedig 29,64 hrivnyában. Az ukrán fizetőeszköz értékének több mint 30 százalékát veszítette el azóta, hogy a jegybank február elején áttért a szabad lebegtetés rendszerére.