Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kisbankok további sorsát illetően – mondta Windisch László. Az MNB-alelnöke szerint a jegybank szorosan együttműködik a nyomozó hatóságokkal is, támogatva a rendőrség vizsgálatát.
Közölte azt is, hogy az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél súlyos visszaélések történhettek az ügyfelek pénzével.
Ha mindezek nyomán a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt – sőt, a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül – mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid időn belül a pénzükhöz juthatnak – mondta Windisch László.
Hozzátette, csütörtökön felkérte a jegybank monetáris tanácsát arra, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére, ha az OBA nem rendelkezne elég forrással e célra. Az OBA tehát képes lesz teljes mértékben eleget tenni kártalanítási feladatainak – hangsúlyozta.
MTI / Máthé Zoltán
A jegybank az alelnök szerint üdvözli, hogy a kormány részéről munkabizottság állt fel a Buda-Cash és a bankcsoporttal kapcsolatos állami feladatok áttekintésére. Az állami szerepvállalás Windisch László szerint például azoknál az ügyfélcsoportoknál, így a települési önkormányzatoknál és azok intézményeinél lehet fontos, amelyekre ma még nem vonatkoznak az betétvédelmi garanciakifizetések.
Számít a jegybank a kormány támogatására a tapasztalatok alapján előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag kapcsán is – közölte.
Túry Gergely
Az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cashnél lefolytatott első – a törvényben foglaltakhoz képest előre hozott - átfogó vizsgálatánál feltárta a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot – válaszolta a jegybank felelősségét firtató kérdésre az alelnök.
Windisch László politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat, hiszen – mint hangsúlyozta – éppen a jegybank volt az, amely az első adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket. Téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cashnél – hangsúlyozta az alelnök.
A hvg.hu korábban azt írta, elsőre is különös volt, de az eddig kiderült információk alapján egyre inkább érthetetlen, miért vonta vissza azonnali hatállyal a Buda-Cash Brókerház engedélyét az MNB kedden.
Idén január 15-én ugyanis született egy MNB-s felügyeleti határozat a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél végzett témavizsgálat lezárásáról. Ebben az MNB több szabálytalanságra felhívta a cég figyelmét, de a dokumentumból kiderül, hogy az MNB akkor még nem látott okot arra, hogy azonnali hatállyal visszavonja a brókercég engedélyét, és a 100 milliárdhoz közelítő visszaélés sem bukkant még fel.
Windisch László most azt mondta, a témavizsgálatok – mint nevükből is adódik – egy-egy pénzügyi intézmény működésének csak szűk területét ölelik fel. A Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében például az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok működését vizsgálta.
Ezzel szemben az átfogó helyszíni vizsgálatok az intézmény teljes tevékenységét aprólékosan áttekintik, és szerinte ennek köszönhető, hogy a MNB feltárta és nyilvánosságra hozta a Buda-Cash történt bűncselekmény gyanúját felvető ügyleteket. Felmerülhet valóban a kérdés, hogyan történhetett meg a korábban nem látott mértékű kárt okozó visszaélés – mondta.
A brókerház esetében az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az MNB ezzel szemben a korábban tervezetthez képest előbbre hozta vizsgálatát a Buda-Cashnél, és – miután az alapos előkészítésnek köszönhetően már az első napon rábukkant a visszásságokra – azonnal kármentő intézkedéseket hozott a fogyasztók védelmére, a további pénzek elszivárgásának megakadályozására – idézte fel az alelnök.
"Bár a jegybank, a felügyeleti biztosok és a társhatóságok most teljes erejükből a betétesek, kisbefektetők helyzetének azonnali rendezésén dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy ezt követően ne történne majd meg a múlt esetleges hibáinak feltárása is" – tette hozzá Windisch László.
A jegybanki vezető óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma. A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása – mondta, megjegyezve, hogy a takarékszövetkezeti szektor így stabil.
A Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészére is – közölte Windisch László.
Arról, hogy a Brókerháznál történtek miért, hogyan érintik a DRB Bankcsoportot, csak annyit árult el egyelőre a felügyeleti szakember, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány "eltüntetésében" lehetett szerepe a brókerháznak.
Az MNB továbbra is eltökélt a pénzügyi rendszer megtisztításában, kizárólag a fogyasztók és a pénzügyi rendszer biztonsága vezérli intézkedéseit, és visszautasítja minden ezzel ellentétes célú érdekcsoport gyanúsításait, befolyásolási kísérleteit – szögezte le a jegybanki vezető.
Felidézte, hogy az MNB az elmúlt másfél évben mintegy 5,11 milliárd forint bírságot szabott ki, bő 200 milliárd forint tőkeemelést hajtatott végre a hitelintézeti szereplőknél és több hitelintézet tevékenységi engedélyét vonta vissza, és számos visszaélést tárt fel, akadályozott meg.
"Rendnek kell lennie a pénzügyi szektorban is, e nélkül nem lehetséges a bizalom visszaállítása" – fogalmazott Windisch László.
