Március 1-jén lépett hatályba az a pénzügyminiszteri rendelet, amely szabályozza az adókerülők elleni fellépés legújabb módozatait. Ennek értelmében az adóhatóság ellenőrei egy hónaptól három hónapig terjedő időszakra felfüggeszthetik egy kereskedelmi egység működését, ha az nem ad nyugtát. A bezárt üzlet bejáratára látható helyre ki kell írni a felfüggesztés okát.

A hatóságok korábban valamennyi kereskedelmi egységre és szolgáltatóra kiterjesztették a pénztárgép használatának kötelezettségét. A tevékenység felfüggesztése akkor is elrendelhető, ha a pénztárgép nem engedélyezett forgalmazótól származik.

A nyugtával kapcsolatos rendellenességekért a hatóság 10 ezer lej (683 100 forint) és 15 ezer lej ( 1 millió 24 ezer forint) közötti bírságot róhat ki. Ha az adóhatóság ellenőrei olyan pénzt találnak egy boltban, amelynek eredetét a kereskedő nem tudja igazolni, akkor azt elkobozzák, és ebben az esetben 2 ezer (136 600 forint) és 4 ezer lej (273 200 forint) közötti bírság róható ki.

Szintén márciustól vezették be azt a rendelkezést, hogy a vásárlók fizetés nélkül távozhatnak a termékekkel vagy szolgáltatásokkal egy üzletből, ha a kereskedő nem hajlandó nyugtát adni nekik. A vásárlókat erről a jogukról tájékoztató szabvány felhívást valamennyi kereskedőnek jól látható helyre kell kifüggesztenie a boltban.

A román kormány létrehozta az úgynevezett nyugtalottó intézményét is, amelynek célja arra ösztönözni a vásárlókat, minél több nyugtát gyűjtsenek a lottóhoz hasonló sorsoláson való részvétel érdekében.

Az Európai Bizottság múlt héten bírálta egyik jelentésében a román kormány adópolitikáját, amelyet kiszámíthatatlannak nevezett. Az uniós végrehajtó szerv egyebek mellett aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az áfa behajtási aránya Romániában igen alacsony, csak 56 százalék folyik be ugyanis az államkasszába, miközben az Európai Unióban átlagosan 84 százalék ez az arány.