Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Egy külön munkadokumentumban két miniszter azt írta, hogy Svájc megfontolhatná egy új árfolyamküszöb bevezetését, de négyoldalas határozatában a kormány végül nem tett erre utalást.
A kormány szóvivője szerdán tagadta, hogy arra kérték a központi bankot (SNB), vezessen be új árfolyamküszöböt, miután a svájci frank értéke ugrásszerűen megnőtt az euróval szembeni 1,20-as árfolyamvédelmi küszöb eltörlése után. A kormány határozata jól mutatja, hogy milyen politikai felindulást váltott ki Bernben, hogy az export váratlan megdrágulásával szembesülő hazai cégek munkahelyek százait szüntették meg, és szakértők már a gazdaság visszaesését jósolják idénre.
A központi bank csak mintegy 30 perccel a döntés kihirdetése előtt értesítette a gazdasági minisztert a gazdaságpolitikához ezer szállal kötődő árfolyamküszöb eltörléséről, ami arra késztette a kormányt, hogy elgondolkozzon a szorosabb kapcsolatok kialakításának szükségességéről. "A pénzügyi és a gazdasági minisztérium fokozza az információcserét a svájci nemzeti bankkal, aminek az a célja, hogy jobban összehangolja a monetáris és a gazdaságpolitika tartalmát és kommunikációját" - áll a kormányhatározatban. Sem a kormány, sem a jegybank nem kommentálta a Reuters értesülését.
Az SNB független intézmény, döntései azonban az árfolyamküszöb eltörléséről és a negatív kamatok bevezetéséről, politikai következményekkel jártak. Bár a negatív kamat decemberi bevezetésének az volt a célja, hogy elbátortalanítsa a spekulánsokat a frankbefektetésektől, a hazai bankbetéteseket és a svájci nyugdíjalapot is hátrányosan érintette.
Az SNB, amely március 19-én tartja következő kamatdöntő ülését, kormányzati és ellenzéki oldalról is kapott felszólítást, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjalapokat mentesítse a frankbetétek terheitől.
A frank felértékelődésének megakadályozására a svájci jegybank decemberben úgy döntött, hogy január 22-étől negatív kamatot vezet be a kereskedelmi bankok nála elhelyezett, 10 millió frank feletti látra szóló betéteire. A kereskedelmi bankok mellett az intézkedés vonatkozik az értékpapír-kereskedelmi tevékenységet végző cégekre és a biztosító társaságokra is. Elemzők már akkor figyelmeztettek, hogy a negatív ráták sokba kerülhetnek a kiterjedt svájci bankrendszernek, és negatív hatásai lehetnek a nyugdíj- és pénzpiaci alapokra.
A politikai elégedetlenségnek más jelei is vannak. Thomas Minder független parlamenti képviselő, akinek kezdeményezésére 2013-ban sikeres népszavazást tartottak a svájci vezetők fizetésének szigorú ellenőrzéséről, a törvényhozásban kezdeményezést terjesztett elő az SNB háromfős kormányzótanácsának kibővítésére. Az üzleti élet képviselői, élükön a Swatch csoporttal, szintén változásokat szorgalmaznak, mondván, hogy az SNB vezető testületének túl kevés tagja van és nem nyújt tájékoztatást semmiről.
