Az állami számvevőszék nemrég szabálytalanságokat talált a cégnél és kritikát fogalmazott meg a vezetők magas fizetése, valamint a külföldi tanácsadók irreális juttatásai miatt is.

Miro Cerar miniszterelnök azt mondta: az új vezetőségtől elvárja, hogy javítsák a hibákat, a menedzsment havi 24 ezer eurós fizetését pedig csökkentsék.

A miniszterelnök még hozzátette: a parlamentnek javasolni fogja a rossz bank működésének 2022-ig való meghosszabbítását is.

Szlovénia néhány évvel ezelőtt súlyos bankválsággal szembesült, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok alacsony színvonalú irányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki.

Az euróövezeti Szlovénia bankrendszerének szanálását 2013 decemberében hagyta jóvá az EU bizottsága, így a kormány összesen 3,3 milliárd euróval tőkésítette fel a bankokat - amelyeknek döntő része még mindig állami tulajdonban van -, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt.

A kormánynak az volt a terve, hogy a bankoknál lévő nem teljesítő hitelek majdnem fele átkerüljön a bankok nem teljesítő hitelét kezelő cégbe, amelynek az feladata, hogy a rossz hiteleket egy éven belül a legjobb áron eladja.

A kereskedelmi bankoktól és a csődeljárás alá kerülő vállalatoktól átvett vagyonon kívül a rossz bank 2000 lakással és más ingatlannal is rendelkezik.

A nem törlesztő hitelállomány 2013-ban elérte a 7 milliárd eurót, ami a központi bank ismertetése szerint 2014 októberére 5,1 milliárd euróra apadt.

A szlovén központi bank adatai szerint 2014 első 11 hónapjában a szlovén bankrendszer együttes vesztesége 11,1 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 1,1 milliárd euróról.