Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-vel szemben hétfőn indított célvizsgálata során a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt részlegesen felfüggesztette a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét. Amennyiben a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa úgy dönt, az MNB ma felügyeleti biztost is kirendelhet az intézményhez – közölte kedden a jegybank.
A befektetési vállalkozás új ügyfélmegbízásokat nem fogadhat el, de a felügyeleti biztos az ügyfelek érdekében zárhatja a nyitott pozíciókat. A biztosról való döntés esetén a felügyeleti biztos ma átveszi az intézmény irányítását annak igazgatóságától, és gondoskodik a megfelelő működésről. Az intézkedések hatálya alatt – a szabálytalanságok tisztázása érdekében – az ügyfelek értékpapírjai és pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultság szünetel.
Az intézkedések a felügyeleti biztos kirendelésének megszüntetéséig, de legfeljebb a jegybanki vizsgálat lezárásáig érvényesek. Az MNB tájékoztatta az illetékes nyomozó szervet.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szintén kedden közölte: azonnali hatállyal felbontja a szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel. Mint írták, a Quaestor csoport hétfő esti bejelentése nyomán a minisztérium azonnali hatállyal felbontja az isztambuli kereskedőház, valamint a moszkvai vízumközpont üzemeltetésére vonatkozó szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta: azért mondták fel a szerződéseket, mert már nem látták biztosítottnak a moszkvai vízumközpont és az isztambuli kereskedőház zavartalan működését.
Hétfőn öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. Indoklása szerint a Buda-Cash-botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését, a kialakult pánik során ügyfeleik olyan mennyiségű kötvényt kívántak értékesíteni, amely meghaladja a Quaestor csoport likvid pénzügyi eszközeit, ezért az állam segítségét kérték.
