Quaestor-botrány: miért maradt néma a piac a cinkes ügyekben?

A Questor esete nem brókercsőd, hanem „kötvénykudarc” – mondta Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet épp azért hívtak össze, mert sokan egy kalap alá veszik a pénzügyi szolgáltatókat, ezért aztán az elmúlt két hétben felszínre bukkant három bűncselekmény-gyanús eset kihat a piac többi, teljesen szabályszerűen, prudensen működő szereplőjére is. Bilibók úgy fogalmazott, szükség lenne a fogalmak tisztázására, a Questor bedőlése azért volt kötvénykudarc, mert nem volt elegendő fedezete a kötvények mögött. Hangsúlyozta, hogy náluk nem fordulhat elő olyan eset, mint a Buda-Cashnél vagy a Questornál, az ügyfeleik pénzéhez nem is férnek hozzá, az a letétkezelő bankoknál van, sok ügyfél ezzel nincs is tisztában. Mint elmondta, lehet beszélni rossz befektetési teljesítményről, de a pénz nem tűnhet el – „a vagyon az megvan”. Az elmúlt időszak botrányainak az lesz az egyik következménye, hogy nem fog normálisan működő vállalati kötvénypiac kialakulni.

A Concorde Alapkezelő vezetői felelősségüknek érezték, hogy megszólaljanak a kialakult helyzetben, és vitatják, hogy csak a felügyeleti szerveknek lenne feladatuk a piac ellenőrzése, szerintük a piaci szereplőknek is fel kéne szólalniuk. Miért nem adtak hangot kétségeiknek a piaci szereplők a Questor-kötvényekkel kapcsolatban – tette fel a kérdést – magukra is értve – a Concorde vezérigazgatója. Úgy vélik, a jelenlegi törvényi szabályozás megfelelő, lehet csiszolni a szabályokon, de visszaélések mindig lesznek.

Abban ők is biztosak, hogy a pénzintézetekbe vetett bizalom megrendült, és mindenkinek ott vannak a fejében az elmúlt hetek eseményei. Úgy jellemezte a történteket, hogy “csúnya bűncselekményekből fakadó bizalmi válság”.

A Quaestor-kötvény nagyon kockázatos volt

Ha egyértelműen látszott volna, hogy nincs elég fedezet a kötvények mögött, akkor nem tartanánk itt – elemezte a helyzetet Bilibók. Mindenki tudta, hogy kockázatos a Questor kötvényei, de ők sem tudták megmondani, hogy elegendő lesz-e a fedezet. Véleményük szerint azt viszont el lehetett volna mondani az ügyfeleknek, hogy az adott kötvény a magas kockázat miatt “kisnyugdíjasoknak nem való”. Bilibók úgy fogalmazott, minden csoda három napig tart, és szerinte nyárra már túlleszünk az ügyön.

“Durva, ha igaz” – ezt a Buda-Cashnél és a Questornál eltűnt pénzekre (a Buda-Cashnél és a DRB-bankoknál most 60 milliárdos mínuszról van szó hivatalosan, a Quaestornál a jegybank tegnap 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátást gyanított) utalva mondta Bilibók. Véleménye szerint aligha lehet igaz, hogy másfél évtizeden keresztül folytak a csalások a brókercégnél. Azt nem tudja megmondani, hogyan lehet ennyi pénzt eltüntetni feltűnés nélkül. Móricz úgy véli, a svájci frank árfolyamának beszakadása katalizátor lehetett például a Buda-Cash-ügyben, Bilibók hozzátette, ha svájci frank ütött, akkor nagyot üthetett.

Móricz Dániel befektetési igazgató is hangsúlyozta, hogy nem lehet mindent a felügyelet nyakába varrni. A Széchenyi Bank esetében is gyanúsan magas kamatot ígértek, mégsem emelte fel a szavát ez ellen. A jogszabályok csak azt vizsgálják, hogy szabályos-e a kötvénykibocsátás, azt nem, hogy milyen a megtérülés. Bilibók szerint ilyen jellegű szabályozásra nincs lehetőség. “6 százalékos hozam elérhető, de 6,5 százalékos már nem? Ezt senki sem tudja megmondani” – érvelt.

A Concorde Értékpapírnál és az Alapkezelőnél is folynak felügyeleti vizsgálatok, de ezek csak a szokásos vizsgálatok. Elég durvák ezek a vizsgálatok, és a felügyelet egyre profibb – így értékelt Bilibók. Arra számítanak, hogy szigorúbbak lesznek az ellenőrzések, de több botrányra már nem számítanak.