Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Benyújtotta három fideszes képviselő – Rogán Antal, Tuzson Bence, Gulyás Gergely – a brókerek elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatot. A parlamentben korábban a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy már jövő hétfőn szeretnék ezt elfogadni, ám ehhez az ellenzékre is szükség lesz. A törvényjavaslat minden olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynél a kár vagy vagyoni hátrány meghaladja az 50 millió forintot.
A benyújtott javaslat szerint az a cél, hogy a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjai, a csaló brókerek, valamint a vállalatok vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könnyvizsgálói ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért. Vagyis a javaslat konkrét célja, hogy a kulcsszereplők vagyonát mielőbb zár alá vehessék a hatóságok. A vagyont akkor is zár alá lehet venni és el lehet kobozni, ha a kapcsolat az érintett céggel a bűncselekmény elkövetése óta megszűnt.
Rogán Antal
hvg.hu
Zár alá vétel rendelhető el olyan vagyonelemre, amelyet a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulását követően feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy közeli hozzátartozó javára szereztek.
Az előterjesztés alapján azokat a szerződéseket is felül kell vizsgálni, amelyek a csalássorozat kirobbanása és feltárása óta köttettek – akár magánvagyon, akár céges vagyon tekintetében.
Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy egy szerződés a vagyon átmentését szolgálta, a szóban forgó vagyont is zár alá lehet venni. Annak érdekében, hogy a zárolt vagyon a kártérítést szolgálja, állami vagyonfelügyelőt rendelhetnek ki. A zár alá vételt az ügyész kezdeményezi a törvényjavaslatban felsorolt esetekben és bíróság rendelheti el. A zárolt vagyont minden esetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítésére kell fordítani.
