Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Hónapok óta nem volt itthon kamatvágás: 2014. július 23-a óta állt a mutató 2,10 százalékon.
2013 márciusa, vagyis a mostani jegybankelnök, Matolcsy György hivatalba lépése óta folyamatosan csökkentették az alapkamatot: eleinte 25 bázispontonként olvadt a mutató, majd amikor elérték a 4 százalékot, már csak 10-20 bázispontos volt a csökkentés mértéke.
Az alapkamat alakulását itt lehet követni.
Elemzők: itt még nincs vége
Piaci elemzők további kamatcsökkentésre számítanak a monetáris tanács keddi döntése után.
Kiss Mónika, az Equilor senior elemzője egy rövidebb sorozat első lépésének tartja a jegybank keddi döntését. Szerinte 1,6 százalékos minimum szinten állhat meg az alapkamat, és addig több, kisebb csökkentésre lehet felkészülni, a következő már áprilisban megtörténhet.
Jenei Domonkos, a Nézőpont Elemzőintézet gazdasági elemzője szerint a jegybank döntését elsősorban a hazai inflációs viszonyok indokolták. A fogyasztói árindex januárban és februárban is a negatív tartományban volt, és ez a nyomás a következő hónapokban is fennmaradhat.
Az Erste Bank elemzői szerint a döntést a nemzetközi befektetői hangulat is támogatta. "Talán az jelzi a legjobban a kedvező piaci hangulatot, hogy a kamatvágás ellenére a forint erősödni kezdett az euróval szemben a döntés közlését követően és a 300-as lélektani szint felé vette az irányt" – írták a döntéshez fűzött kommentárjukban.
