„Egy közúti balesetben elhunyt személy munkaviszonyban állt, ingatlan-bérbeadással foglalkozott, és evás egyéni vállalkozása is volt, melyet ötödik éve szüneteltetett. Ilyen esetben az utolsó év adóbevallását a NAV készíti el, de ehhez az örökösnek is kell adatot szolgáltatni. A munkaviszonyhoz rendelkezésre áll a munkáltató által kiállított kilépő lap, az ingatlan-bérbeadáshoz a tárgyévi kiállított számlák, az egyéni vállalkozásról nem sikerült anyagot fellelni. Az elhunyt adózásával kapcsolatban milyen teendői vannak ilyen esetben az örökösnek? Van-e külön teendője az egyéni vállalkozás megszűnésével kapcsolatban?” – kérdezte az Adózóna egyik olvasója.

Az adószakértő – azzal a megkötéssel, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz – arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény értelmében ha az adókötelezettség a magánszemély halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani. Halál esetén az adót a NAV határozattal állapítja meg. (A házastárs vagy az örökös kérésére akár év közben is megállapíthatja az adót az adóhivatal.) Az adóhatóság az örököst örökrésze arányában kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. (A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni.)

Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni.

Meddig lehet kérni az örökösnek járó, túlfizetett adó kiutalását? És mi a szabály, ha az örökös nem fizeti meg a tartozást? Ezekre és más részletkérdésekre is választ ad az Adózóna cikke.