A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében való foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslattal a képviselők egy szabályozási hiányosságot kívánnak korrigálni. 

A javaslat indoklásában a kormánypárti politikusok azt írták, az a cél, hogy ezen passzív jogviszonnyal rendelkező diákokra is vonatkozzanak azok a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos jogosultsági szabályok az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavégzéskor, mint amelyek az aktív jogviszonnyal rendelkező nappali tagozatos hallgatótársaikra érvényesek, ha 25. életévüket még nem töltötték be. 

A javaslat indoklásában a két politikus kitér arra is, hogy Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen alkalmi munkát, jelentős részük, legalább 130 ezren iskolaszövetkezetekben dolgoznak.

Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás speciális, atipikus foglalkoztatási forma, amely éppen rugalmassága miatt képes a tagok igényeihez, képzettségéhez és időbeosztásához igazodva, munkatapasztalatot és legális pénzkereseti lehetőséget biztosítani a tanulóknak, hallgatóknak – tették hozzá. 

A törvénnyel egyértelműen kimondanák azt is, hogy a munkaerő-kölcsönzéskor a kiválasztás során a tényleges foglalkoztatónak — azaz a kölcsönvevőnek — is be kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét, nem csupán a kölcsönbeadónak.

Azokat a munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatása a jogszabályban meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, 2011. január 1-jét követően a létszámszámítás során az általános szabályok szerint kell figyelembe venni, vagyis munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbeadó szervezet létszámában kell számításba venni - javasolja Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf.