A legfrissebb tükörstatisztikák és a makroszintű munkaügyi statisztikák alapján készült elemzések egyaránt azt mutatják, hogy a migráció növekedésének trendje Magyarországon 2006 után kezdett felgyorsulni, és azóta töretlenül emelkedik – derül ki a napi.hu szerint a Tárki Háztartás Monitor 2014 kiadványából.

A Tárki kutatói a 16 éves és idősebb népesség körében végezték a kutatást, olyanokat vizsgáltak, akik a megelőző 12 hónapban külföldön tanultak vagy dolgoztak. Ez alapján e csoporton belül 2,4 százalékra becsülhető a külföldön élők aránya.

A migránsok társadalmi összetételéről elmondható, hogy a munkaerőpiacon aktívak körében a kivándorlók háromnegyede férfi és csak 25 százaléka nő. A kivándorlók emellett főleg magasabb végzettségűek és vagy vállalkozóként, vagy szakmunkásként dolgoznak, továbbá átlagon felüli arányban indulnak olyan háztartásból, amelyik nem tulajdonosa, csak bérlője lakásának, és amelyben nem magas a jövedelem, de van autó – tette hozzá a napi.hu.

A kutatás adatai is azt mutatják, hogy a külföldön dolgozók körében a német-brit irány dominál, de érdekes módon az Ausztriába távozók aránya elmarad az egyéb adatok alapján becsült értéktől, erre a kutatóknak nincs magyarázatuk.

A külföldön tanulók kis csoportjára a német-osztrák-brit dominancia a jellemző, ami – figyelembe véve az előbbi két ország, különösen Ausztria közelségét és az egyetem ingyenességét, illetve a fiatalok angol nyelvtudásának viszonylag magasabb fokát és az angol egyetemek magas presztízsét – megfelelhet a valóságnak – jegyzik meg a Tárki kutatói.

A kutatók szerint definíciós problémák és a nehéz mérhetőség miatt a migránsok számának és összetételének becslése továbbra is nehéz feladatnak bizonyul. A migránsok utóbbi években növekvő aránya halványan kirajzolódik az adatokból, ám a definíciós problémák miatt ennek trendje nem egyértelmű.