Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Keményen megsarcolja a NAV, ha a határon túl sok pénzt talál valakinél. Egy lengyel férfi „elfelejtett” szólni, hogy mintegy 41 millió forintnak megfelelő bolgár leva, török líra és román lej volt nála, amikor Szerbiából Magyarországra érkezett, erre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 24,5 millió forintos bírsággal sújtotta, magyarán elvette tőle a pénze 60 százalékát.
Persze per lett az ügyből, ami az Európai Bíróságon landolt. A NAV szerint a lengyel férfi megsértette azt az uniós rendeletet és az ezt végrehajtó magyar törvényt, amely az EU területére belépő, illetve a területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szól. A lengyel férfi viszont lényegében túlzónak tartja a magyar bírságot, és azzal támadja a NAV-ot, hogy a magyar törvény bírságmértékei nem arányosak az elkövetett jogsértéssel.
Szerb-magyar határátkelőhely
HVG
A férfi több mint a tízszeresét próbálta behozni az EU területére a bejelentés nélkül engedélyezett összegnek. A NAV a honlapján azt írja, akkor kell szólni a határon, ha 10 ezer eurónál több van nálunk. Ez nem csak készpénzre vonatkozik, lehet
- értékpapír
- csekk
- váltó
- fizetési megbízás is.
Ha nagyobb érték van nálunk, és nem szólunk, a NAV az összeg 10, 40, vagy akár 60 százalékának megfelelő összegű bírságot is kiszabhat az összeg nagyságától függően. A bírságot a helyszínen kell fizetni, és ha valaki nem fizet, a vámosok elveszik a talált összegből.
Az ügy (ami a lengyel férfi neve alapján a Chmielewski-ügy megnevezést kapta) azért került az Európai Bíróságra, mert a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, ahol kezdődött a per, az Európai Bíróság iránymutatását kérte. A magyar bíróság lényegében azt kérdezi, hogy valóban aránytalan-e a magyar bírság mértéke, illetve korlátozza-e az EU-n belüli tőkemozgást.
