Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Az új mákfajta gyorsabban és nagyobbra nő, kevesebb vizet igényel, és akár kétszer annyi ópiumot ad, mint a korábbiak. Senki sem tudja vagy nem beszél arról, hogy honnan származnak az új vetőmagok.
Az afgán mák legnagyobb részét adó déli Kandahár és Hilmend tartomány termesztői azt mondják, az év elején ugyanazok az emberek adták nekik a magvakat, akik minden aratás után begyűjtik az ópiumot, és akik ellátják őket szerszámokkal, műtrágyával, művelési tanácsokkal és az olyannyira szükséges pénzelőleggel.
Az afgán máktermést, amely a világ herointermelésének legnagyobb részét adja, évi 3 milliárd dollár, azaz közel 820 milliárd forint értékűre becsüli az ENSZ kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatala (UNODC).
Tavaly rekordtermés volt, 17 százalékkal haladta meg az előző évit, és az ópium és egyéb drogok kereskedelme tovább veszélyeztette az országban a biztonságot, a jogállamiságot és a fejlődést, egyszerre pénzelve a szervezett bűnözést és a tálibokat.
Ez a trend várhatóan idén is folytatódik, részben épp az új fajtának köszönhetően – mondják a mákföldek felszámolásának ellenőrzésével megbízott tisztségviselők. Helyi illetékesek szerint a késő tavaszi betakarítás eredménye valószínűleg meghaladja majd a tavalyi 7800 tonnás, országos szinten regisztrált rekordot, Kandahárban 7, Hilmendben pedig akár 22 százalékkal is nagyobb lehet majd a termés.
Szakértők szerint a kabuli kormány ellen több mint tíz éve háborút viselő tálibok bevételeinek mintegy 40 százaléka származik a máktermesztésből. Az elmúlt hónapokban a mákrégiókban vívott heves harcok arra utalnak, hogy a tálibok eltökélten védelmezik a csempészútvonalakat és az aratásra érkező idénymunkásokat a termés megsemmisítésére utasított kormányerőktől.
Az ópiumcélú máktermesztés illegális tevékenység Afganisztánban, és tiltja az ország uralkodó vallása, az iszlám is. Az afgán parasztok viszont úgy érzik, nincs más választásuk.
A kabuli kormány és nemzetközi támogatói több mint egy évtizede győzködik őket, hogy termesszenek valami mást – gabonát, gyümölcsöt vagy akár sáfrányt. Miután ez nem járt sikerrel, rendőrséget küldtek ki a termés kiirtására. Amikor ez is kudarcot vallott, az amerikaiak és a britek ingyen magvakat próbáltak osztogatni, de ez sem hozott megoldást.
