Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Európai Központi Bank körülbelül 27 milliárd euró értékű görög államkötvény tulajdonosa. Benoit Coeuré, a francia központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja már januárban figyelmeztette Görögországot, hogy szó sem lehet átütemezésről, amikor a kötvények futamideje lejár, Athénnak fizetnie kell. Júliusban és augusztusban több mint 6 milliárd eurót kellene visszafizetnie a görög kormánynak.
A görög pénzügyminiszter hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az államkassza két héten belül teljesen kiürülhet, ha a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyaláson nem jutnak megállapodásra. Az athéni konferencián viszont tagadta, hogy ilyesmit mondott volna.
A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet az országnak.
Az Avgi című kormánypárti napilap csütörtökön azt írta, hogy Athén reményei szerint még június 6-a előtt megszületik az egyezség. A görög kormánynak azon a napon 302,5 millió eurót kell átutalnia a Nemzetközi Valutaalapnak. Athén bízik abban, hogy kérésére az euróövezeti pénzügyminiszterek legkésőbb május 25-én ismét összeülnek, immár a megállapodás jóváhagyására.
Varufakisz az athéni konferencián megismételte, hogy nem ír alá olyan megállapodást, amely "makroökonómiai célokban nem következetes és fenntartható", és feltehetően megismétli a múlt hibáit. Hangsúlyozta, hogy Görögországnak befektetésekre és a hitelezés újraélesztésére van szüksége, főleg az exportorientált vállalatok esetében, valamint meg kell reformálni az állam működését.
