Magyarország is ahhoz a tizenöt európai országhoz tartozik, ahol emelkedett a fogyasztói bizalmi index az idei első negyedévben, a tavalyi év végi eredményekhez képest. Míg tavaly az utolsó negyedévben 54 pontot mért a Nielsen, idén az első három hónapban 57 pontot. A legtöbb magyar válaszadó – 23 százalék – a következő tizenkét hónapra vonatkozó személyes pénzügyi kilátásairól nyilatkozott kedvezően. Csökkent azonban egy másik fontos összetevője a bizalmi indexnek, a vásárlási kedv. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi időszakot figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit, megfelelőnek tartja-e arra, hogy megvegye, amit szeretne vagy amire szüksége van, csak 19 százalék adott pozitív választ, ami egy százalékpontos csökkenés a tavalyi utolsó negyedévi eredményhez képest. Figyelemre méltóan alakul viszont az index harmadik alkotóeleme: saját munkahelyi kilátásait a következő tizenkét hónapban a megkérdezettek 13 százaléka látja jónak, ez 2 százalékponttal több, mint az előző negyedévben.

A világ még mindig pesszimista, de javul

Európában harminckét vizsgált ország átlagos indexe 76 pontról 77-re emelkedett, egyik negyedévről a másikra. Ezzel egy időben a világszerte felmért hatvan ország átlagos mutatója 96-ról 97-re nőtt. Ez utóbbi még mindig pesszimistának számít, de közeledik a 100 pontos határhoz, amelynél az index már optimizmust jelent. Régiónk néhány országa közül Csehországban mozog az index az európai átlag felett, és a tavalyi negyedik negyedévi 80 pontról 83-ra emelkedett. Szlovákiában 70-ről, Lengyelországban 72-ről egyaránt 73 pontra nőtt az első negyedévben. Romániában viszont 77-ről az európai átlag alá, 74 pontra csökkent a mutató.

Legoptimistábbak a fogyasztók Ázsia/Óceániában, ahol az átlagos index 107 pont. A magyar fogyasztói bizalom olyan Európában erősödik, amely továbbra is a világ legkevésbé optimista régiója. Ezzel kapcsolatban Louise Kelly, a Nielsen szenior elnökhelyettese, egyben a Kereslet Kutatóintézet (The Demand Institute) elnöke megállapítja: „Európa számos országában látunk jeleket arra, hogy a fogyasztók bizalma nagyobb lett, ami összefügg az adott piacok növekedésével. Az alacsonyabb olajárak olyan európai fogyasztóknak előnyösek, akik nem olajtermelő országban élnek, és javultak a munkaerőpiacok is. Másrészről az euró gyengülése a dollárral szemben kedvez az exportőröknek, viszont a fogyasztóknak nem, mivel nekik többet kell fizetniük az importált árukért”.

Stiller Ákos

Európában csak a németek és a dánok optimisták

Bár Európában a globális átlagtól elmarad a fogyasztói bizalom, azért a válságtól beárnyékolt közhangulatban láthatunk reménysugarakat, állapítja meg a Nielsen jelentése. A munkahelyekkel kapcsolatos mutató tizenötben javult, a vizsgált harminckét ország közül. Személyes pénzügyi helyzetüket tizennyolc országban látják kedvezőbben, a negyedik negyedévhez képest. Noha a vásárlási kedv mutatója viszonylag alacsony, azért tizenkilenc országban nagyobb, mint a negyedik negyedévben. Olaszországban és Görögországban, földrészünk két adósságban úszó, válságtól sújtott országában egyaránt 12 ponttal emelkedett a fogyasztói bizalmi index az első negyedévben. Az olaszországi 57 pont a legnagyobb mutató 2011 óta. Míg a görögországi 65 pont 2009 óta a legnagyobb. Az optimizmus 100-as határvonalát Európában az index csak Németországban (100) és Dániában (106) éri el. És csak ebben a két országban mondta a válaszadók több mint 50 százaléka, hogy a jelenlegi időszakot kedvezőnek tartja vásárlásra.  „Németországban a gazdaság stabil helyzete és az erős munkaerőpiac pozitívan hat a fogyasztók bizalmára a legutóbbi tizenkét hónap során – mondja Ingo Schier, a Nielsen németországi igazgatója. – Most az előző évhez képest több német polgár kész költeni a pénzéből. Mind az élelmiszerboltok, mind a drogériák bevétele folyamatosan nagyobb, mint az előző tizenkét hónap alatt; 1,6 és 4,6 százalékkal. Emelkednek a jövedelmek, és a kitartóan alacsony kamatok azt sugallják, hogy Németországban a fogyasztás légköre pozitív marad hosszú távon; ezt azonban fékezheti a terrorizmus miatti aggodalom és fegyveres konfliktusok fenyegetése.”

Számos európai ország az utóbbi évek legmagasabb indexét érte el az első negyedévben: Az Egyesült Királyság 97 pontja a legmagasabb 2006 óta. Írország 92 pontja hét év után a legtöbb, Spanyolországban a 67 pont 2010 utáni rekord. Ezzel szemben viszont a geopolitikai feszültségek Oroszország és Ukrajna között a bizalom új mélypontjait okozzák. Az orosz index 72 pontra csökkent, ami alacsonyabb, mint a korábbi nagy válság idején. Ukrajnában pedig 11 ponttal esett az első negyedévben a mutató, 41-re. Ez hatvan ország között a legalacsonyabb pontszám. „Az általában rugalmas orosz fogyasztó most komoly nyomás alá került – mutat rá Kyriakos Kyriakou, a Nielsen Kelet-európai regionális igazgatója. – Múlt év végén a rubel masszívan leértékelődött, és annak következtében a fogyasztók költése fellendült, hogy megelőzzék az inflációt. Most csúcsra jár az infláció, amellett a jövedelmek kisebb ütemben emelkednek, és ennek megvan az ára. Az új piaci viszonyok között gyártók és kereskedők a fogyasztók pénztárcájából kisebb részesedésért küzdenek, miközben az oroszok többsége vagy inkább félretesz, vagy pedig nincs tartalék pénze, hogy költhessen. Ma minden korábbinál nehezebb egyensúlyba hozni az értékben és mennyiségben mért forgalmat, hogy egy vállalat megőrizze piaci részesedését. Olcsó termékekből jóval nagyobb mennyiségeket lehet eladni, mint eddig bármikor, legalábbis addig, amíg a minőségből nem engednek.”