Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Matolcsy György Magyarország testőreinek nevezte a dialóguskötetben megszólaló három szereplőt, Lentner Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját, Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét és Patai Mihályt, az UniCredit bank elnök-vezérigazgatóját, a bankszövetség elnökét, akik a kötetet gondozó Éghajlat kiadó munkatársának kérdéseire válaszoltak.
Ők hárman – sok más emberrel szemben – védték Magyarországot három területen, a saját területükön, a gazdaságelmélet, az érdekképviselet és a bankrendszer területén – jelentette ki az MNB elnöke.
Túry Gergely
Matolcsy azt mondta, azt hinnénk, hogy Magyarország megvédése természetes, de nem az. Szerinte vannak, akik folyamatosan támadják a kialakuló magyar modellt, az új Magyarországot, a sikeres válságkezelést, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Mellár Tamás pedig egy másik, támadó trió.
Hozzátette, vannak továbbá olyanok, akik sokkolták Magyarországot sokkterápiával a 90-es években, elindították azon az úton, amely a válságkezelésbe vezetett. Ha az egész magyar közgazdásztársadalom olyan lett volna, mint a most bemutatott könyvben megszólaló három karakter, szerinte nem így alakult volna az elmúlt 25 év.
Matolcsy György kijelentette, lezárunk egy ötéves, sikeres válságkezelő időszakot, amely a bankadóval indult és a forintosítással zárult, és lezárul egyúttal egy 25 éves útkeresés. A könyvben megtalálni mindazt, ami az elmúlt 25 évben fontos volt Magyarországon - tette hozzá az MNB elnöke.
A könyv egyik fejezete az euró magyarországi bevezetésével foglalkozik. Az MNB elnöke erről azt mondta, nem lett volna sikeres a magyarországi válságkezelés, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az európai intézmények ortodox eszköztárát követjük. Szerinte ezt mutatja Portugália, Spanyolország és különösen Görögország példája.
Fura paradoxonnak nevezte, hogy ha Magyarország 2002 után fegyelmezett gazdaságpolitikát folytat, és bevezeti az eurót, valószínűleg nem lett volna szükség válságkezelésre. Az első Orbán-kormány elindította a folyamatot - 2001-ben célul tűzte ki az euró 2007-es bevezetését –, de mint mondta, az utána jövő kormányok elszúrták a csatlakozás lehetőségét, így most egy kicsit várni kell, 2020 utánig.
