Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A megbeszélésen Angela Merkel kancellár és Francois Hollande francia elnök mellett Jean-Claude Juncker EB-elnök, Mario Draghi EKB-elnök és Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója vett részt. A tanácskozásról a német kormány hivatalosan csak annyit közölt: megállapodtak abban, hogy "nagy intenzitással" és az athéni kormánnyal együttműködve dolgoznak tovább Görögország helyzetének rendezésén.
A Die Welt című lap online kiadásában azt írták, hogy a tanácskozáson egy "utolsó ajánlatot" dolgoztak ki a görög kormánynak.
Görögországnak pénteken át kell utalnia az IMF-nek egy korábbi kölcsön 300 millió eurós törlesztőrészletét, június végéig pedig további törlesztőrészleteket, összesen 1,6 milliárd eurót, de az athéni vezetők eddigi jelzései alapján az államkasszában nincs ehhez elég pénz.
A fizetésképtelenség veszélye elhárítható, ha sikerül megállapodásra jutni a 2011-ben indult második nemzetközi hitelprogram lezárásáról, aminek révén Athén megkaphatja a hitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.
Sajtóbeszámolók szerint Mario Draghi és Christine Lagarde késő este érkezett a kancelláriára, és a tanácskozás éjfél után ért véget.
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomaggal összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az EB, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A második támogatási program befejezéséhez az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak, az eurócsoportnak is jóvá kell hagynia a görög kormány részletes reformjavaslatait, különben nem folyósítják a hitel 7,2 milliárd eurós utolsó részletét. A radikális baloldali Sziriza vezette görög kormány és a hitelezők képviselői január óta tárgyalnak a program lezárásáról, eredményre eddig nem jutottak.
