A DK továbbra is elkötelezett a szociális piacgazdaság mellett, de Gyurcsány Ferenc szerint immáron jogosan felvethető a kérdés, hogy kizárólag a külföldi tőke lehet-e a magyar gazdaság fejlődésének motorja, vagy erre létezik más eszköz is - közölte a volt miniszterelnök az Új Köztársaságért Alapítvány, valamint a Szocialisták és Demokraták Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoport által közösen rendezett konferencián.    

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben Magyarországon a létminimum határát a havi 93 ezer forintos jövedelem jelenti, addig havi 67 ezer forintos jövedelemért bárkit törvényesen lehet napi nyolc órában dolgoztatni. Ennek a helyzetnek a felszámolásához a minimálbér folyamatos, akár egy évtizeden át tartó, az inflációt meghaladó, 3-5 százalékos emelésére van szükség - közölte.

Hozzátette, a nemzetközi tapasztalatok szerint a minimálbér emelése dinamizálja a gazdaságot, a nem jól működő vállalatok helyébe pedig hatékony cégek lépnek. Gyurcsány Ferenc emellett felvetette, hogy a 20-30 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat járulékfizetési könnyítéssel kellene támogatni.

A volt kormányfő a kormány szja-csökkentési terveinél is nagyobb hibának nevezte, hogy az MSZP mintegy 500-900 milliárd forintos állami bevételkiesést eredményező adórendszer-átalakítást javasol. Szerinte egy felelős politikai erőnek nem lehet egyszerre kisebb terheket és magasabb minőségű állami juttatásokat, szolgáltatások ígérnie, hiszen szerinte 2002-2006 között is ebből származtak gondjai az országnak. 

A DK elnöke alapvető fontosságúnak nevezte az oktatási rendszer átalakítását annak érdekében, hogy az iskolákból kikerülők a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű termelést folytathassanak. Ellenkező esetben még jobban konzerválódnak majd a társadalmi különbségek, Magyarország pedig az "összeszerelő üzemek országává válik" - mondta.