Mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba? A néhai Márkus László népszerű kabaréjelenetéhez hasonlóan csóválhatják a fejüket a Balaton-átúszók. Hétezer forintot kell ugyanis nevezési díjként leperkálniuk, ha szombaton át akarják szelni a tavat Révfülöp és Balatonboglár között. E tarifa közel 17 százalékkal magasabb a tavalyi 6 ezernél, a tavalyelőtti 5 ezrest pedig 40 százalékkal haladja meg. Első ránézésre érthetetlennek tűnik a drágulás, annak fényében, hogy az éves infláció 2013. júliusa és 2014. júliusa között hivatalosan mindössze 0,1 százalékot tett ki, idén májusban pedig 0,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ráadásul ezért a nevezési díjért évek óta kevesebbet kap a Bogláron célba érkező, mint hajdanán. Míg például 2003-ban még korlátlanul pótolhatta vízveszteségét és állíthatta vissza leesett vércukor-szintjét a normálisra kóla, tea, kávé, illetve különböző szénhidrátok (péksütemények és cukorkák) elfogyasztásával az 5,2 kilométeres szakaszt teljesített Balaton-átúszó, addig immár évek óta mindenből csak 1-1 adagot kaphat, miközben a táv teljesítésért cserébe kapott pólók minősége sem javult, ami indokolhatná az áremelést.

ORFK / H. Szabó Sándor

Pedig az átúszók száma alapján a nevezési díjakból mintegy 40 millió forintja jöhetett össze az elmúlt két évben a szervező Aranyhíd Balaton-átúszó Sport Klubnak: tavalyelőtt 7740-en szelték a habokat 5000 forintért, tavaly pedig 7258-an 6000-ért. Valójában ennél kevesebb lehetett a bevétel – vélhetően azért, mert vannak kedvezmények, például a nagyobb csoportok (elsősorban az iskolai osztályok) esetén a testnevelőnek nem kell nevezési díjat fizetnie. Dolnegó Bálint 2014. májusi, Balaton-átúszás című kutatása szerint az utóbbi években 55-60 millió forintos költségvetésű rendezvény bevételeinek a 60 százaléka származik saját forrásból – szinte az utolsó fillérig a nevezési díjakból –, 30 százaléka szponzoroktól, s csak a 10 százaléka volt állami támogatás.

Egyre szűkebb a Balatont átúszók állami támogatása

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) évről évre kevesebbel dotálja a Balaton-átúszást. Míg 2011-ben 7 millió, 2012-ben 8 millió forinttal, addig 2013-ban egyetlen fillérrel sem, 2014-ben pedig csak 4,5 millióval – az igényelt 4,75 millióval szemben. Az idei summa (ha lesz egyáltalán), még nem ismert, miután a MOB jellemzően az év második felében bírálja el a támogatási kérelmeket. A 2015. évi pályázati felhívást azonban még közzé sem tette.

Szűkmarkúbb a Balatoni Fejlesztési Tanács is: míg a korábbi években még átlagosan 3 millió forinttal támogatta a legnagyobb hazai amatőrúszó-seregszemlét, addig az idén mindössze 1 millióval. A Nemzeti Civil Alap 2008-ban még 2,2 milliót adott, 2009-ben 500 ezret, 2010-ben pedig már csak 400 ezret. A helyette 2012-ben létrejött Nemzeti Együttműködési Alap 2013-ban 2,5 millió forintos támogatással nyitott, azóta nincs hír további apanázsról.

Mivel az állami támogatások esetlegesek, e forrásokkal a tervezésnél a szervezők nem is számolnak. A pólók elejére vasalt cégnevek tanúsága szerint közel kéttucat szponzora is van a tempózásnak, ezek többségével azonban a szervezőknek barter megállapodása van. A kávét szállító cég például mintegy 12 ezer frissítővel szponzorálja a rendezvényt a megjelenésért cserébe.

Nincs ingyenhajó, elszálltak a költségek

Az eredményt legnagyobb részben az időjárás befolyásolja közvetve, egy elmaradt, vagy akár a rosszabb időjárás miatt alacsonyabb létszámmal lezajló rendezvény rendkívül megterheli az egyesület költségvetését. Ezért kell fenntartania egy vis major keretet, hiszen, ha a szervezőbizottság a rendezvény előtti megbeszélésen a rendezvény megtartása mellett dönt, az időjárás azonban mégsem teszi lehetővé a biztonságos lebonyolítást, abban az esetben is ki kell fizetni a megjelent beszállítókat, ami nevezési díjak nélkül vaskos mínuszba viheti a büdzsét.

ORFK / H. Szabó Sándor

A Balaton-átúszás kiadásainak kétharmadát viszi el a balatonboglári színpad, a technika, a tó két oldalán felállított sátrak és a hajók bérlésének a díjai. Ez utóbbi a legnagyobb tétel, mintegy 20 millió forintra rúg, s ebben szintén az állam a ludas. Míg ugyanis a Mahart éveken át ingyen biztosította az úszókat és hozzátartozóikat, valamint az érdeklődőket szállító hajókat a két part között a szervezőknek (a nem úszó utasoknak már korábban is fizetni kellett), addig most már mindezért bérleti díjat számít fel. Ez döntően szerepet játszott abban, hogy a rendezvény kiadásai 2011-ben megugrottak, a 2010. évi 17 millióról 50 millióra.

A kiadások azonban 2014-ben már megközelítették a 65 milliót, miközben a bevételek 55 millióra rúgtak – e közel 10 milliós mínusznak is szerepe lehet a nevezési díjak idei további emelésében. Ez még akkor is elkedvetleníthet egyeseket, ha az átúszást a kezdetektől, azaz immár 33 éve szervező Szántó László nem győzi hangsúlyozni: idei 7 ezer forintos nevezési díjuk még így is eltörpül más tömegsport-rendezvényekéétől: a Budapest Maratont például tavaly 10-26 ezer forint közötti összeg fejében lehetett teljesíteni, nem is beszélve a triatlonos Ironman 210-250 eurót kóstáló csillagászati tarifájától.