Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
"Európa önjelölt technokratái olyanok, mint a középköri orvosok, akik ragaszkodtak betegeik kivéreztetéséhez - és amikor a kezelésük rontotta a beteg állapotát, még több véreztetést írtak elő" - írta a The New York Times-ban Paul Krugman.
A válság során évek óta a fiskális élénkítés mint megoldás mellett kardoskodó közgazdász szerint a megszorítások politikája nem vezethet eredményre, mivel az gyorsabb ütemben sorvasztja a gazdaságot, mint ahogy az adósságot csökkenti, így az igenek győzelme csupán további értelmetlen szenvedést hozott volna.
A The Washington Post napilap kolumnistája, Robert J. Samuelson azt írta, meg kell köszönnünk a görögöknek, hogy tankönyvi példáját nyújtják a világgazdaság bajainak.
Görögországnak túl nagy az adóssága és túl alacsony a növekedése, hogy az adósságot törlessze. Az ország nem tud anélkül növekedni, hogy többet költene vagy adóztatna, ezek a lépések azonban rontják adóssághelyzetét. Eközben hitelezői azt akarják, hogy a kiadások visszafogásával legyen úrrá az adósságon, ez viszont visszaveti a növekedést - írta Samuelson.
Az újságíró szerint több fejlett ország, köztük az Egyesült Államok, Japán és Franciaország is hasonló makacs ellentmondással küzd, még ha annak mértéke kevésbé súlyos is. Azt írta, ha az adóztatás növelésével és a költekezés visszafogásával próbálják kordában tartani adósságukat, az eleinte csökkenti növekedési ütemüket, ami viszont növeli az adósságot.
