Már keresik, hogyan penderítsék ki a görögöket

Brüsszelben egy komplett jogászcsapat keresi  a jogi lehetőségeit annak, hogyan léphetne ki Görögország az euróövezetből anélkül, hogy egyben elhagyná az Európai Uniót is – írja a Napi.hu a Financial Times értesülésére hivatkozva. Az egyik megoldás szerint a görögöknek az Európai Tanács szavazásán támogatniuk kellene a kizárásukat a valutaövezetből.

Eddig komoly dilemmát okozott, hogy hiába állna elő a helyzet, első blikkre az uniós alapszerződések nem teszik lehetővé, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Ezt többen támogatnák az EU-ban, míg a görögök kiebrudalását az unióból senki sem akarja.

A népszavazás eredményét ünneplők Görögországban.

AFP / Iakovos Hatzistavrou

Az elég valószínűtlen, hogy a görögök saját kilépésükre szavaznának, ezért egy másik jogszabályhelybe kapaszkodnának a jogászok. Az EU-s alapszerződés 7-es cikkelye lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság elmarasztalhassa azokat a kormányokat, amelyek megsértik az európai alapértékeket. Ilyen esetben javasolhatja az érintett ország bizonyos uniós jogainak, illetve euróövezeti tagságának felfüggesztését. Azt nehéz megmondani, hogy a drachmanyomtatás ilyen jogszabálysértés lenne-e. Illetve itt is az a buktató, hogy Görögországnak hozzá kellene járulnia ehhez is.  

Fogy az idő

Az EU-nak érdemes sietnie a paragrafusok átfésülésével, ugyanis az egy kaotikus jogi helyzet lenne, ha Görögország rákényszerülne a saját valuta nyomtatására és az euróövezet nem tudna mit kezdeni az új helyzettel.

Athén ezt követően elvesztené a jogát arra, hogy hitelt kérjen az eurózóna 500 milliárd euró tőkével rendelkező biztonsági alapjától, az ESM-től, miután nem az eurót, hanem egy másik valutát, mondjuk a visszatért drachmát használja. Ezzel egyidejűleg jogosult lenne az olyan kétoldalú államközi hitelekre (balance of payments assistance, BPA), amelyet bármely EU-tagállam kérhet. Ilyet kapott a pénzügyi válság idején Lettország (amely akkor még nem volt eurótagállam), Magyarország és Románia.